Június 24-én este a Margitszigeti Szabadtéri Színház előtt álló sokaság Bartók Béla A csodálatos mandarin és Maurice Ravel Bolero című művére várt, a legtöbben nem is sejtették, hogy hiába. Bartók alkotása, amelyet Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész és Boros Misi, a Virtuózok győztese előadásában hirdettek, „jogtechnikai okok miatt” mégsem hangzott el. Ugyan a szabadtéri színház honlapján néhány órával az esemény előtt megjelent a műsorváltozás, de a közönség jelentős része csak az előadás kezdetekor értesülhetett arról.
A közel ötmilliárd forintból megvalósult 10. Színházi Olimpia záróeseményén Bartók szerzői jogi védelem alatt álló műve helyett végül Binder Károly Erkel Ferenc-díjas jazz-zongorista, zeneszerző és Varga Gábor jazz-zongorista Bartók stílusát idéző improvizatív zenéjét hallhatta a közönség. A „helyettesítő muzsikára” elevenedett meg Michael Kropf, az InterEUropa Balett alapító-igazgatója és a záróprodukció koreográfusa által megálmodott történet: a három gengszter által futtatott lány és a rejtélyes mandarin kapcsolata. Vagyis az a különös helyzet állt elő, hogy bár a zene más volt, a táncelőadás esetében nem változtattak A csodálatos mandarin koreográfiáján. Ráadásként – a meghirdetett programmal szemben – Bogányi Gergely és Boros Misi előadásában Camille Saint-Saëns Az állatok farsangja című művét is hallhatta a közönség a magyar fejlesztésű Bogányi-zongorákon.
A 10. Színházi Olimpia idén márciusban vette kezdetét, de a rendezés jogát már 2019-ben elnyerte Magyarország, a koronavírus-járvány miatt azonban csak több év késedelemmel tudta megrendezni a házigazda, a Vidnyánszky Attila vezette Nemzeti Színház. Több év állt tehát rendelkezésre az esemény megszervezésére, ezért is nehezen érthető, hogy nem sikerült az ünnepélyes záróeseményt az eredeti tervek szerint megvalósítani.
A fiaskó azonban nem feltétlenül ejtette zavarba a Nemzeti igazgatóját, aki az est nyitányaként beszédében az olimpiát Magyarországon soha sem látott méretű rendezvényként, illetve a világ legjelentősebb idei színházi eseményeként definiálta, amellyel felsorakozhatunk a nagy kultúrnemzetek közé. „Tudom, hogy sokszor mondtam már, de a számok magukért beszélnek: 400 társulat, 58 országból, 750 előadás, több mint 7500 résztvevő. (…) A magyar színházi élet keresztmetszetét érintően a pajtaszínházaktól az amatőrökön és diákszínjátszókon át az egészen nagy, nemzeti státuszú színházakig minden műfajban – báb, tánc – ünnep volt ez igazán a javából. (…) Színháztörténetet írtunk. (…) Sok ezer ember viszi most el a magyar színház jó hírét, szakembereink komolyságáról beszélnek, odaadásáról, a magyar kultúra nagyságáról beszélnek. Viszik el magukkal Magyarország jó hírét. Győzött a színház, győzött a magyar kultúra és győzött Magyarország” – fogalmazott beszédében, amit változtatás nélkül közlünk. Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színház évadzáró társulati ülésén pedig arról beszélt, ez a rendezvény a világ legfontosabb színházainak sorába emelte a Nemzetit – derült ki a színház által kiküldött sajtóközleményéből.
A Magyar Közlöny 2021. decemberi száma szerint a kormány 6,8 milliárd forintot biztosított a rendezvényre. Megkerestük a Nemzeti Színházat a rendezvény anyagi hátteréről érdeklődve, válaszukból kiderül, hogy az esemény megszervezésére létrehozott Színházi Olimpia Kft. összesen 4,561 milliárd forint támogatást kapott a Kulturális és Innovációs Minisztériummal kötött támogatói szerződés szerint. „Ebből az összegből a 2022. november 3-án előkészítésre 561 000 000 Ft lett átutalva, majd a támogatás további része 2023. március 22-én. Bár a 2022-es évben januártól kezdve folyamatosan dolgoztunk a Színházi Olimpia programjának kidolgozásán külföldi partnereinkkel és mintegy 80 magyarországi közreműködővel, de pénzmozgás csak az előleg beérkezése után, a 2022-es év utolsó hónapjaiban volt” – írták. Mint elárulták, a beszámolók összesítése folyamatos, 1-2 hét múlva, legkésőbb augusztus elejére pontos számokkal is tudnak szolgálni. Becsléseik szerint „nagy érdeklődés mellett 200 ezer néző” részvételével zajlott le az olimpia. Arra viszont nem kaptunk választ, miért nem hangozhatott el A csodálatos mandarin a záróeseményen.
A Vidnyánszky Attila által győzelemként elkönyvelt esemény nemzetközi visszhangja lényegesen szerényebb volt a direktor diadalittas beszédénél. A brit The Guardian hosszú cikkben elemezte a rendezvény jelentőségét, rámutatva a színházi olimpia eredeti céljai és a magyar (kultúr)politika napi valósága közötti különbségre. „Nem csak Orbánról van szó. Ott van Olaszország, Lengyelország… Ha ezeket az országokat kizárjuk az olimpiáról, vagy nem működünk együtt velük, akkor a színház ellehetetlenül. Szembe kell néznünk az ellenséggel” – felelte Terzopoulosz Theodorosz színházi szakember a lap azon kérdésre, mit szól ahhoz, hogy egy szélsőjobbra tolódott ország adott otthont az általa megálmodott rendezvénynek. A magát baloldalinak valló rendező szerint Európa politikailag, társadalmilag kritikus helyzetben van. „Állást kell foglalnunk. Még nincs új Bertolt Brechtünk, pedig szükségünk van rá. A színháznak aktivistává kell válnia – nekünk kell forradalmivá tennünk azt.”
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2023/26. számában jelent meg június 30-án.
