Egy mindenes feljegyzései (6. rész)

Az a csodálatosan vegyes közönség, amelyről Hrabal úr oly szépen emlékezett meg műveiben, olyan mint ha már félig-meddig el is tűnt volna.

Egy mindenes feljegyzései (5. rész)

Olyan vagyok, mint a százszorszép, átmennek rajtam a fűnyíróval, de reggelre összedrótozom magam.

Egy mindenes feljegyzései (4. rész)

Nem tudom, mondtam-e már, de délutánonként néha egy építkezésen dolgozom.

Egy mindenes feljegyzései (3. rész)

Na itt meg az történt közben, hogy a tulajok gondoltak egy nagyot, és levitték a komplett staffot hétvégére az Adriához.

Egy mindenes feljegyzései (2. rész)

Mégis hogyan kellene élni? Hát így. Harmóniában, viccesen és rendben. Hamvas is megmondta, mielőtt nekifogsz az írásnak, tégy rendet az asztalodon.

Egy mindenes feljegyzései (1. rész)

Végül egy reggelizőben helyezkedtem el. Elég könnyen ment, mert ugyan túlképzett vagyok (bármit is jelentsen ez) az állás betöltéséhez, mostanság lasszóval fogják az embereket mindenre.

Depressziós kísérleti állat vagyok

Vajon nagyapám lehetett-e úgy depressziós, hogy magát a szót sem ismerte?

Amikor felüvölt az aranysakál

Amennyire lehet, óvom magam a gyűlölettől és a frusztráltaktól, állatokon és növényeken merengek.

A villanyvezetéket eszik a kecskék

A környéken, ahol élek, ha elhúznak a turisták, kiürülnek az utcák. Nem sétál azokon sem szakács, sem asztalos, sem programozó a kellő létszámban. Kecskét viszont egyre sűrűbben látni, és ez jó.

Bécsó kezében dalol a lapát

Mindent felzabál a mainstream, mint a Bayerék a Monsantót.

Legolvasottabb

Csonti egy kisebb falunyi embert elásott

Sorra kerülnek elő a holttestek a csallóközi települések határában azután, hogy az egykor Sátor Lajos köré szerveződő bűnözői kör tagjainak megeredt a nyelve.