November 26-a, vasárnap a magyar demokrácia, a felelős polgári és keresztény társadalmi viselkedés ünnepeként fog szerepelni a történelemkönyvekben.
Reichert János
Orbánék gyűlölik az EU-t, és mostanra látványosan, szerelemmel szeretik Moszkvát meg a keleti despotikus rezsimeket. Van-e ennek reális értelme? A KGST-ben mikor volt vétójoga a kicsiknek? A Varsói Szerződés kinek biztosított vétójogot?
Ép ésszel felfoghatatlan, miért gondolja a magyarok vezetője, hogy a jelen viszonyok között neki (nekünk) a moszkvai világuralmi törekvéseket kellene támogatnunk. Ugyanilyen értelmetlen összebútorozni Kínával.
Sólyom László kilencévnyi alkotmánybírói (egyben elnöki) munkásságát éppen mostanában bontja le az orbáni torz világszemlélet. A sors keze, hogy egyszersmind semmibe veszi a rezsim a professzor környezetvédelmi munkásságát is, ami ugyancsak a szívügye volt.
Márki-Zay Péter pártot alapít? Tegye. Vona Gábor pártot alapít? Tegye. Számos nagyszerű honfitársunk is szervezi a maga kicsi, magasról különösebben nem is látható mozgalmát. Tegyék, köszönet érte.
A tények a következők: az Orbán-érában átlagosan kevesebb gyermek született, mint a 2002–2010-es „nyócévben”, és az ezer lakosra jutó élve születés a 2012. évi 9,1-ről 2022-re – 9,1-re „nőtt”. Ez a keserű valóság, a többi rogáni hazudozás.
Végtelen naivitásra vall azt hinni, hogy a Fidesz-uralom mindennapos gazdasági gyakorlata, nevezetesen a korrupció és a zsarolás Orbán Viktor tudta, illetve hozzájárulása nélkül folyik, hovatovább egy évtizede.
Okkal mondják, hogy az építészet maga a megtestesült korszellem, ez igaz a budai Várra is, ahol az Orbán-korszakot immár teljességben, mondhatni egész pályás letámadásban szemlélhetjük. És amit látunk, el kell gondolkodtasson.
Kereken hússzor mondta ki az „alkotmány” szót idei tusnádfürdői beszédében Orbán Viktor. Szögezzük le: Magyarországnak nincs alkotmánya. „Alaptörvénye” van, valóságos alkotmányosságát – érvényességét – pedig sokan vitatják.
Ezek az illegális gyorsulási versenyek abszolúte nyilvánosak, csak az nem tud róluk, aki nem akar. Csak a rendőrök nem tudnak róla… Ez nem az ócsójánosok szórakozása, ebben húszmilliós meg drágább autók forognak.
Az utolsó reményem nem egyéb, mint hogy ti, mai középiskolások pár éven belül felborítjátok ezt a gyalázatos társadalmi konszenzust. Mert tudatosul bennetek, hogy ez az egész a ti életeteket lehetetleníti el.
Két év múlva az ország hatalmas területein nem lesz más könyvesbolt, csak Libri. Versenytársak, pláne olyan bátor versenytársak, amelyek a rezsimnek kínos kiadványokat mernek kirakatba tenni, csak némely városokban lesznek.