Levelet írt Gulyás Gergelynek az orvosi kamara alelnöke. Álmos Péter egyebek között rögzítette: a miniszter hamis információk alapján fogalmazott meg állításokat.
A köztestület alelnöke szerint ma már egy középosztálybeli családnak is problémát okozhat a megfelelő ellátáshoz való hozzáférés.
Hangsúlyozták, hogy a miniszter szavaival ellentétben a Magyar Orvosi Kamara egyetlen háziorvos ellen sem indított és nem indít etikai eljárást azért, mert aláírja az ügyeleti szerződést.
Nem az orvosokban kell a bűnbakot keresni ebben az esetben, hanem azokban az egészségügyet és az országot vezető politikusokban, akiknek fontosabb a fűthető focipályák zöld gyepe. Pedig legeltethetnék azon az egészségügy csontsovány tehenét is!
Több intézmény is elárulta a konkrét adatokat.
A magyar egészségügy – az oktatás mellett – a kormányzás kudarcterülete, mégsem csökkent emiatt a Fidesz és a kormányfő népszerűsége. Ám ez nem véletlen.
Takács Péter szerint jobb lenne, ha az orvosi kamara a szerződések felmondása helyett inkább elismerné: vannak orvosok, akik a hálapénz kivezetése után „nagyon látványosan elvesztették a munkakedvüket.
A nyomásgyakorlás csak eszköz, jobban működő rendszert szeretnénk – üzente Kincses Gyula.
A kormánypárt szerint minden mögött a DK áll.
A MOK azért döntött szombaton nyomásgyakorlásról, hogy megállítsák a magyar betegek helyzetének jelentős romlását.
Jelentősen elmarad a fizetésük az orvosi bérektől, az infláció miatt a korábbinál is többet kell túlórázniuk.
A tartós szakorvoshiány miatt a teljes körű fekvőbeteg-ellátás nem biztosítható tovább. Hétvégén és ünnepnapokon az érintett páciensek többségét a mintegy 85 kilométerre lévő Miskolcon látják majd el.
Súlyos kritikákat kap a rendelettervezet, amely szerint a magánellátásban dolgozó orvosoknak is kötelező lenne húsz órát állami ellátásban dolgozni. Az egészségügyi jogász szerint alaptörvényellenes is lehet.
Nyilvánvalóan lehet kényszeríteni bárkit, ezt úgy hívjuk, hogy rabszolgamunka, ennek megvannak a maga következményei – mondta a MOK győri elnöke.
A januártól élesedő új rendszerben akár havi 800 ezer–egymillió forintos bevételkiesés is összejöhet.