Ha egy nap újra beköszönt a szabadság és a nemzeti önrendelkezés pillanata, nem szabad hagyni, hogy megint egy vagy két kiváltságos csoport sajátítsa ki Magyarország sorsát, javait, szellemi életét. Ehhez öntudat és anyagi biztonság kell.
Ötven évig vajon otthon voltam Pesten? Sokan megkérdezik, nem hiányzik-e. Azt szoktam mondani, hogy ami hiányzik, az belőle hiányzik már régen, s nem csak nekem.
Félperifériás bohócnak gondolták, aztán rájöttek, hogy eszköztelenek vele szemben. Nézze meg Ön is műsorunkat!
Hol van már a deklarált polgári értékek védelme? Elfújta a Pénznagyúr vágtató harci szekereinek szele…
Az üres stabilitás vagy más szempontból nézve: az elszámoltathatatlan és leválthatatlan hatalom nem érdeke egyetlen országnak sem.
Az illiberális rendszer túl jár a zenitjén: túl számos és túl súlyos Orbán Viktor hitszegése, és túl sok a külső ellensége ahhoz, hogy megússza történelmi bűneit, de ahhoz is, hogy a magyarok megússzák a rájuk váró gazdasági-társadalmi kataklizmát.
Minálunk a ne szólj szám, nem fáj fejem évszázados törvénye a túlélés záloga. Mi nem ütjük az orrunkat az elit dolgába. Minekünk addig jó, amíg felettünk döntenek helyettünk. Mi büszkén soha nem voltunk semmilyen párt tagja, minket nem érdekel a közélet. Nem állunk ki egymásért.
A Széchenyi-díjas szociológus az Orbán-kormány szociálpolitikájáról, a téves felfogáson alapuló családtámogatási rendszerről, a polgári társadalom és szolidaritás hiányáról, valamint a demonstráló fiatalok jelentette reményről
Csikós Attila legújabb könyve elsődlegesen a mai ötvenes generáció regénye. „Öszvérállapotban” lévő nemzedékéről, a társadalom út- és identitáskereséséről és arról is beszélgettünk vele, mit árul el rólunk épített környezetünk állapota.
Az intézménybezárási hullám valójában a kormányzat kudarca, amelyik nem hallgatott azokra az energiapolitikai és környezetvédelmi szakértőkre, akik már évekkel ezelőtt nagyobb nyitást sürgettek a nem fosszilis energia irányába.
Légy úgy polgár, hogy az a hatalomnak tessék, és akkor neked is jobb lesz – micsoda felismerés!
A kormánypárt támogatottsága a választáson a háztartások szubjektív gazdasági helyzetértékelésétől fog nagymértékben függeni. Ezen pedig a mulatós zene, a plebejus retorika, a PR-kampányok és néhány árrögzítés sem fog változtatni.
„... nálunk a középen lévőket alapvetően habókosoknak, ha nem egyenesen árulóknak tekintik.”
A gátlástalan hatalomgyakorlás, valamint az orbáni társadalompolitika évtizedes vakfoltjai egyre többeket győznek meg arról, hogy nem vethetik bizalmukat az államba.
Ne hagyjuk mégse azt a fránya polgári Magyarország ábrándot. Ha az sem, hát mi marad nekünk?