Nagy kérdés, hogy miként vehet részt az egyház a közéletben, hogy hiteles és egyetemes prófétai, tanítói, lelkigondozó és evangélizáló szolgálata ne sérüljön – mondta az újonnan megválasztott Steinbach József.
A kegyelmi botrány miatt.
Magyar Péter pártjának EP-képviselő-jelöltje az állam és egyház összefonódásáról, a társadalom válságáról és a Balog Zoltán lemondásáért folytatott harcról. Interjú!
A portál szerint a Balog-ügy lehet a háttérben.
Balog Zoltán kegyelmi ügyben való érintettsége évtizedekre határozhatja meg a református egyház megítélését – jelentette ki műsorunkban Zalatnay István.
„Egyházunk napról napra veszít hiteléből” – fogalmaztak a nyilatkozat aláírói.
A református püspök állítólag szabad kezet kapott a miniszterelnöktől, hogy belátása szerint cselekedjen.
Vargha Anikó azt mondja, egy presbiteri ülésen döntöttek arról, hogy megválnak tőle.
Polt Péter legfőbb ügyész feljelentésként értékelte Vadai Ágnes írásbeli kérdését, amely 60 millió forint állami támogatás felhasználása kapcsán merült fel. Még nem tudni, lesz-e nyomozás.
Hogy a püspök úr nem távozik önként a rivaldafényből, annak több oka is lehet. Például: ma már nincs olyan erős megfelelési kényszere, mint az aktív politikusoknak. Vagy: a két hölgynél kevésbé lojális ahhoz-azokhoz, aki-akik a kegyelmi döntés mögött valójában álltak.
Együttérzéssel gondolnak a gyermekbántalmazás áldozataira.
A vasárnapi istentiszteleten kiderült, hogy az egyik presbiter lemondott tisztségéről, de név nem hangzott el.
Cikkünkből kiderül, mi az a 180 milliós kérdés, amire a kolozsvári református esperes sem akart válaszolni.
A zsinati elnökségről lemondott Balog Zoltán sorsa sok szempontból emlékeztet Péter Jánoséra, aki szintén az „állam embereként” válhatott püspökké 1949-ben. A kialakult botrány nyomán Péter János működését, bukását, miniszteri szerepvállalását vizsgáltuk meg.
A református egyház lelkipásztorainak küldött levelében azt írta, ma sem kételkedik K. Endre ártatlanságában.