Elszenesedett, kicsíráztatott árpaszemeket találtak a Lund Egyetem kutatói a dél-svédországi Uppakrában – számolt be a felfedezésről a New Historian szakportál. A kutatást vezető Mikael Larsson archebotanikus szerint az egykori település ipari területeként azonosított régióban nagy mennyiségben talált árpamaradványok egyértelműen malátakészítésre utalnak. A leleteket Kr. u. 400 és 600 közé keltezik, így, mint mondják, ezek ritka, egyúttal az egyik legkorábbi bizonyítékok a dél-skandináv sörfogyasztásra. Ráadásul a körülmények alapján a kutatók egy sörfőzdét azonosíthattak, találtak például serpenyőket is, amelyekbe a csírázás után helyezték a gabonaszemeket. Nagyon valószínűnek tűnik, hogy a virágkorát Kr. e. 100 és Kr. u. 1000 között élő, a tengerparthoz közel fekvő kereskedelmi központban nagyüzemi sörfőzés folyt; az alkoholos italt nagy ünnepekhez, lakomákhoz készítették, illetve kereskedtek is vele.
A jelenlegi ismeretek szerint a sört mintegy 12 ezer éve is fogyaszthatták már Mezopotámiában, ahol annak készítésére hatezer éves nyomok is utalnak, de mintegy kilencezer éve már Kína északi részén is ihatták ezt az italt, ahogy például az ókori Egyiptomban is.
Az észak-európai sörfőzés korai történetét elsősorban azért nehéz rekonstruálni, mert az előbb említett térségektől eltérően a skandináv régióban a kora középkorig – írásbeliség híján – semmilyen írásos feljegyzés, forrás nem ismert róla. Mint Larsson megjegyezte, sok ásatáson találnak elszenesedett gabonaszemeket, akár nagyobb mennyiségben is, ám a leletkörülmények alapján rendkívül ritkán lehet azt bizonyítani, hogy azt sörfőzésre használhatták.
Korábban két helyszínen tudtak hasonló tevékenységet igazolni. Egy dániai ásatáson a Kr. e. első századra keltezhető környezetben, míg Skandinávia eddig legrégebbi sörfőzésre utaló nyomaira a második legnagyobb svéd sziget, Öland vaskori erődjében, Eketorpban bukkantak; ez utóbbit Kr. e. 500 körülre datálják. Ugyanakkor az ismertetett eredmények fényében Uppakrában a térség legkorábbi sörfőzdéjét sikerült most beazonosítaniuk.
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.
