HIRDETÉS
Kezdőlap Tudomány Nem öregszene...

Nem öregszenek, nem kaphatják el a rákot, és segíthetnek a súlyos rohamok leküzdésében

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük!

HIRDETÉS

A legtöbben feltehetőleg nemmel felelnének arra, hallottak-e már valaha is a csupasz földikutyáról. És ez így is van jól, hiszen ha rápillantanának az Etiópiában, Kenyában és Szomáliában fellelhető rágcsálóra, könnyen egy horrorfilmben éreznék magukat. A ráncos test a szfinx macskákra emlékeztet, mindehhez pedig jön a hosszú patkányfarok, és ami talán a legrémisztőbb, az ugyancsak fehér, két pár hegyes metszőfogban végződő fej, hasznavehetetlen és alig feltűnő szemekkel.

Nevezik csupasz turkálónak vagy vakondpatkánynak is, egyben a Heterocephalus emlősnem egyetlen faját alkotja. Viszont nem kell aggódnunk, a hasonló különleges élőlényekkel szemben a csupasz földikutya nincs veszélyben, földalatti életére az ember nem jelent fenyegetést. Olyannyira nem, hogy mint most kiderült, még segíthetjük is a túlélését. Legalábbis abban a szén-dioxidban szeretnek alaposan megmártózni, amit mi kilélegzünk, illetve a természetbe juttatunk. De mi köze mindennek az epilepsziához?

HIRDETÉS
HIRDETÉS

A Current Biology folyóiratban olvashattunk április végén arról az új kutatásról, ami azt vizsgálta, miért is szorulnak rá ezek a kis állatok a légnemű vegyületre. Márpedig oxigénre kevésbé, de erre szükségük van, így ha kell, kutatóútra is indulnak, hogy a szén-dioxiddal leginkább átitatott talajra bukkanjanak. Nem puszta hóbortból teszik, egy genetikai mutáció kényszeríti őket, ugyanis az agyukból hiányzik az a kapcsoló, ami kellőképpen leföldelné a szerv elektromos aktivitását. Ha nem jutnának elegendő szén-dioxidhoz, könnyedén rohamot kapnának a csupasz élőlények. Persze, ennek oka van, ne gondoljuk, hogy cél nélkül alakult így a vakondpatkányok evolúciója. A módosulás segítségével tudja ugyanis tartósítani az energiaraktárait, nem kell folyamatosan erőfeszítéseket tennie arra, hogy az agyában lévő kapcsolót állítgassa.

A New York-i Egyetem pszichológiával foglalkozó docense, Dan McCloskey elmondása szerint a szén-dioxid tökéletes az agy megnyugtatására, így jól jön a csupasz földikutya számára is. A tanulmányt szerző professzor régóta kutatja az epilepsziát is, most pedig úgy érzi, az afrikai állat segítségével sikerülhet többet megtudnunk az idegrendszeri betegségről. Ez a zavar elvégre az agy elektromos túlműködése miatt alakul ki, a kisülési hullámok zavartságot, izomgörcsöt, eszméletvesztést okozhatnak. Az epilepszia kiváltó okát nem mindig ismerhetjük, így a spontán rohamok megszüntetésére sem feltétlenül van lehetőség.

HIRDETÉS

Hasonló rohamok kifejezetten sokakat érinthetnek. Az öt év alatti gyerekek 2-4 százaléka esik át lázgörcsön, ami szintén epilepsziás jellegű, de szerencsére csak alkalmi eset, és szövődményekkel sem jár. Epilepsziára akkor kell ebben a korban gyanakodnunk, ha a roham előtt volt már a kicsinek agyi sérülése, esetleg a családban előfordult a betegség. Azt már egy másik, 2014-ben az EMBO Reports-ban publikált kutatás vetette fel, hogy a lázgörcsben szenvedő gyerekekre ugyanaz a genetikai módosulás jellemző, ami a csupasz földikutyáknál is előfordul. McCloskey most arról beszélt a Live Science-nek: a belélegzett levegő minősége és a légzési minták is kulcsszerepet játszhatnak az epilepszia kialakulásában.

A pszichológus egyébként a puszta véletlennek köszönhetően kezdte tanulmányozni ezeket az élőlényeket. Egy „tudtad-e?” jellegű kalendáriumban olvasta ugyanis 2007-ben: az afrikai csupasz vakondpatkány se nem vakond, se nem patkány, és az egyetlen hidegvérű emlősállat. Ami azt jelenti, hogy nem tudja maga szabályozni a testhőmérsékletét, így különösen ki van téve a környezeti hatásoknak. McCloskeyban felvetődött, hogy ez közös pont lehet a csecsemőkkel és kisgyerekekkel, akik szintén nem tudják még olyan hatékonyan szabályozni azt, mint a felnőttek. Csakhogy mi hamar kinőjük a dolgot, míg a csupasz földikutyáknak az egész életüket ennek jegyében kell leélniük.

Ami szokatlan módon hosszú időt jelent, az eddig fellelt legidősebb példány egyenesen 32 évet élt meg. Ezzel a faj őrzi a legtovább életben maradó rágcsáló rekordját. Ráadásul az összes emlősön belül is szokatlan, ami a csupasz földikutyára jellemző: a halálozási ráta náluk nem emelkedik a kor előrehaladtával. Emellett szinte egész életükben remekül működnek az ereik, és tökéletesen ellenállóak a rákkal szemben. Utóbbi tudásnak nagy hasznát vesszük a rákellenes kutatások során.

HIRDETÉS

Meglehet, nem tűnik túl bizalomgerjesztő életnek harminc éven keresztül vakon a föld alatt túrni, de ők a jelek szerint tökéletesen elvannak így. Sőt, még külön kamrákat is kialakítottak. A mosdóként használt részekben a levegő szén-dioxid-koncentrációjának 0,05 százaléka található meg, az ételkamrákban viszont már 0,5 százalékról beszélhetünk. Ahol pedig a királynő és a vele párosodó tenyészhím fészkel, egyenesen 2,33-ról. Igen, a csupasz földikutyák társadalmában éppúgy van királynő és vannak dolgozók, ahogy például a hangyáknál. És hasonló harcok is dúlhatnak: a 13-18 évig élő királynők rendkívül ellenségesek a többi – egyébként időszakosan terméketlen – nősténnyel, ha azok egyszer csak elkezdenek királynőként viselkedni, vagy egyenesen hormonokat termelni, hogy azzá válhassanak.

De vissza az epilepsziára. A kutatók azt találták a vakondpatkányok elhelyezésekor, hogy azok ösztönösen elkezdték keresni azokat a területeket, amiket jobban elláttak szén-dioxiddal. Mikor pedig körülbelül 42 fokos meleg levegőnek tették ki őket, az állatok hiperventilláltak, és pontosan olyan rohamokat produkáltak, mint a lázgörcsben szenvedő gyerekek. Viszont amikor ugyanezt a hőmérsékletet használták, csak 2,5 százalékos szén-dioxid-koncentrációval, azt már az állatok kifejezetten jól viselték. Előbbi esetben a vérük túlságosan lúgossá, kevésbé savassá vált. 

Azt már a 2014-es EMBO-tanulmány szerzőivel, a Helsinki Egyetem kutatóival összefogva derítette ki McCloskey: a csupasz földikutyáknál ugyanaz a génvariáns van meg, mint a lázgörcsben szenvedőknél. Mindez a tudás sokat segíthet az epilepsziás betegek későbbi kezelésében. A Helsinki Egyetem kutatói ugyanis egy 2011-es tanulmányukban azt pedzegették: a rohamok gyors leküzdésében segíthet, ha öt százalékos szén-dioxid-tartalmú levegőt lélegeztetnek be a beteggel. A csupasz földikutyák további vizsgálata hozzájárulhat, hogy jobban átlássuk, mi jellemző az epilepsziás betegek agyműködésére is. Hiszen könnyen meglehet, hogy nem csupán a szén-dioxid felvétele segíti ezeket a különleges afrikai élőlényeket.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2020/19. számában jelent meg május 8-án.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Lakner Dávid
Lakner Dávid
1990-ben született újságíró, a Magyar Hang munkatársa. 2015-től dolgozott a Magyar Nemzetnél, előbb az MNO-nál, majd a kultúra rovatban. Média, film, irodalom, Bergman, Camus, Vonnegut.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

38,952lájkolóTetszik
3,639követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„Nem fogok meghátrálni” – Magyar Hang-ajánló

Interjú Máté Gáborral és Körömi Attilával. Látogatóban a papból lett polgármesternél. Riport a halálra ítélt Csicsali vonatról. Keresse a Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Koronavírus: Körbe zárt minket a fertőzés? – Napról-napra romlik a helyzet a térségben

Újra megdőlt a napi fertőzésrekord Romániában és Bulgáriában, de Szlovákiában és Szerbiában is aggasztóan sok az új koronavírusos.