A lakóépületek hőszigetelését és a fakitermelést megkönnyítő kormányrendelet visszavonását követelték ellenzéki képviselők az általuk összehívott rendkívüli parlamenti ülésen. A Fidesz és KDNP képviselői, de még a kormánytagok sem mentek el, így mindössze 7 ellenzéki felszólalás hangzott el, majd az egész véget is ért.
Ahogy a Fidesz és a kormány is előzetesen jelezte, nem vettek részt a parlament hétfő délutáni rendkívüli ülésén, amelyet a kibontakozó megélhetési válság miatt hívtak össze. Az ülést az áprilisban közösen induló hat ellenzéki párt kezdeményezte a Momentum javaslatára, ám a Mi Hazánk is elment az alkalomra.
Az LMP-s Kanász-Nagy Máté felszólalásában arról beszélt, hogy az energia- és klímaválság kellős közepén vagyunk, ilyenkor pedig azonnal cselekedni kell. Ugyanakkor nem úgy, ahogy a Fidesz-KDNP teszi – a környezetvédelem ugyanis nekik „kellemetlen, a beruházásokat és a profitot akadályozó tényező” –, hiszen ők erdőirtásba kezdenek. Pártja zöldfordulatot szorgalmaz, amit öt pontban foglaltak össze. Itt említette Paks II. leállítását, illetve a megújuló energiákra, elsősorban a szélerőművekre vonatkozó korlátozások feloldását. Egy épületszigetelési programmal folytatta a sort, majd a napelemekre vonatkozó támogatásokat sürgette, illetve a klímabérlet bevezetését is javasolta.
A párbeszédes Berki Sándor azt mondta, hogy Orbán Viktor és a Fidesz-kormány összes komolyan stratégiai döntése hibás volt, ennek most az infláció és a forintárfolyam jelenlegi állása a következménye. Az előtte lévő felszólalóhoz hasonlóan ő is a lakóépületek szigetelését sürgette, illetve például a hőszivattyúkra kivetett adó eltörlését.
Habár a Mi Hazánk nem volt a rendkívüli ülés kezdeményezői között, elnökük, Toroczkai László mégis elment az ülésre. Ezt azzal indokolta, hogy tényleg olyan óriási bajban van Magyarország, amikor valamit tenni kell. Ugyanakkor bohózatnak nevezte az egészet, részben azért, mert a Fidesz bojkottálta, ám azért is mert nemcsak a Fidesz-kormány intézkedéseivel van gond, hanem mindez az elmúlt évtizedek elrontott gazdaságpolitikájának a következménye. Itt komoly vitába is keveredett más ellenzéki politikusokkal, hiszen hosszan bírálta a korábbi MSZP-s kormányok idejét.
Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes következett utána, aki azzal kezdte, hogy a Fidesz nincs bent az ülésteremben, „szatelit-pártjuk” ugyanakkor igen. A politikus egyúttal arról beszélt, hogy a kormánypárok hazudtak a választóknak a rezsicsökkentés megvédéséről, majd ő is a házak szigetelését sürgette. – Nem fogják tudni a családok egész egyszerűen kifizetni a megemelt rezsit – mondta, hozzátéve, hogy azonnali lépni kell.
A momentumos Gelencsér Ferenc felszólalásában hosszan bírálta, hogy csak az ellenzék ment el az ülésre, holott a fideszeseknek is a Parlament a munkahelye. – Hol vannak a gazdasági lépésekért felelős politikusok? – tette fel a kérdést, majd arról beszélt, hogy azt sem tudják, hogy mennyi katás vállalkozó megy tönkre és mennyien nem tudják majd kifizetni a megemelt rezsit. – Hiába bújnak el, nem menekülhetnek el a felelősségre vonás elől – fogalmazott.
A jobbikos Z. Kárpát Dániel egyenesen gyomorforgatónak nevezte, hogy „a családok válságán a kormány nyerészkedik” és extraprofitot generál. Ezért javasolták, hogy az áfát csökkentsék a rezsin és az alapvető élelmiszereknél, valamint a gyerekneveléshez szükséges holmik esetében.
A DK-s Arató Gergely szerint pedig az egész rendkívüli ülés azt mutatja, hogy a Fideszre nem számíthat az ország. – A magyar polgárok nagy része rettegve árja az őszt, rémülten nézi a megszorításokat és adóemeléseket – fogalmazott. Szavai szerint felelős kormánya nincs Magyarországnak, felelős ellenzéke ugyanakkor igen. Ezért mondják azt, hogy készülnek, hogy a Fidesz gazdasági, erkölcsi csődje után számíthassanak rájuk a most lehetetlen helyzetbe került emberek.
A kormánypártok egyébként arra hivatkozva nem mentek el, hogy szerintük hiteltelen volt az ellenzék kezdeményezése, mert „a baloldal a háborús válság időszakában sem támogatta a magyar családok védelmét szolgáló intézkedéseket”. Mivel ők nem voltak bent az ülésteremben, így a napirend előtti felszólalások elhangzása után az ellenzéki politikusok már a napirend megszavazásához sem voltak elegen, vagyis az ülést be is rekesztették.
