Szomorú ősz-tél vár idén a nyugdíjasokra, ha a kormány nem változtat a nyugdíjemelés jelenlegi rendszerén, és idén már csak egyszer, novemberben korrigálja az időskorúak ellátásának összegét.
Annál is inkább fenyeget ez a veszély, mert miközben a KSH adatai szerint az augusztusi infláció 15,6 százalékos volt, a nyugdíjas infláció pedig ennél valamivel magasabb, 15,7 százalék, az érvényes törvények szerint nem ehhez, hanem az év első nyolc hónapjának átlagához, a 10,7 százalékos inflációhoz kell igazítani a novemberben esedékes nyugdíjemelés összegét.
– Azért jelent ez különösen nagy problémát, mert az idei évben eddig kapott, összesen 8,9 százalékos emelés nagyon messze van az áremelkedés tényleges nagyságától, és ezen nem sokat segít a novemberben elvileg járó további 1,8 százalékos nyugdíjemelés. Amennyiben a kormányzat nem változtat a jelenlegi rendszeren, és marad a törvény szerint járó, összesen 10,7 százalékos emelés, akkor az időskorúak vásárlóerejüknek legalább tíz százalékát elveszítik – elemezte a Magyar Hangnak a kilátásokat Farkas András, a Nyugdíjguru alapítója.
Súlyosbítja a helyzetet, hogy elemzők az év végére már 20 százalék fölötti pénzromlást jósolnak, de akad olyan vélemény is, amely szerint az év utolsó harmadában akár 24 százalékra is gyorsulhat az infláció.
Kérdésünkre Farkas András elmondta, súlyosbítja a helyzetet, hogy amennyiben nem iktat be újabb emelést a kormány, úgy az év utolsó harmadában jelentkező igen magas infláció ellen semmi nem védi a magyar nyugdíjasokat. A novemberben várhatóan kézhez kapandó újabb, 1,8 százalékos emeléssel együtt is csak a fele akkora lesz az emelés, mint amekkora lesz az év utolsó harmadában a várható infláció.
– Ezt egy decemberi, az infláció tényleges mértékét megközelítő nyugdíjemeléssel lehetne legalább részben ellensúlyozni – mondta Farkas András.
A Nyugdíjguru honlapon megjelent elemzésben pedig egyenesen azt írja a szakértő, hogy „hasonlóképpen pozitív kormányzati döntésre lenne szükség a 2023. évre szóló inflációs előrejelzés mértékét illetően is, amely a 2023. évre szóló költségvetési törvény szerint 5,2 százalék, vagyis ennek megfelelően 2023. január 1-jétől a nyugdíjakat csak 5,2 százalékkal kellene emelni.”
Egyébként is jellemző, hogy a kormány szinte minden évben alacsonyabb inflációval számol a költségvetésben, mint ami reálisan várható, és jelen állapot szerint ez lesz a helyzet a jövő évben is. Ez egyben azt jelenti, hogy jövőre is – ahogy eddig szinte minden évben – a nyugdíjasok hiteleznek a költségvetésnek, hiszen késve kapják a törvény szerint az inflációhoz igazított nyugdíjemelést.
Kérdésünkre Farkas András elmondta, minden egy százaléknyi nyugdíjemelés negyven milliárd forintjába kerül a költségvetésnek. Vagyis ha a jelenlegi állapotot tekintjük, amikor az augusztusban mért 15,7 százalékos inflációval szemben ebben az évben összesen alig 10,7 százalékos emelést kaphatnak novemberi nyugdíjemeléssel a nyugdíjasok, akkor elmondhatjuk, hogy novemberig legkevesebb 200 milliárd forintot hiteleznek a költségvetés számára. Ha feltételezzük – ami egyébként valószínű –, hogy a pénzromlás tovább gyorsul a következő hónapokban, akkor az az összeg minden egyes százalék esetén 40 milliárd forinttal növekszik.
– Van azonban valamiféle remény arra, hogy – a kormány érzékelve, mekkora a baj – változtatni fog a szokásos emelési menetrenden. Legalábbis erre utalt a legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergely miniszter. Ellenkező esetben a rezsicsökkentés részleges kivezetése, illetve a magas infláció – amely az élelmiszerek esetében 30 százalék fölötti, egyes tételek esetében pedig eléri a 60-70 százalékot – a legszegényebb 300 ezer nyugdíjas esetében már az éhezés veszélyét is felveti – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Javaslata szerint ezen a rétegen azzal is segíthetne a kormány, hogy a nyugdíjprémium egy részét vagy akár egészét is nekik juttatná. A fedezet erre mindenképpen megvan, hiszen a mind gyorsabban emelkedő inflációnak köszönhetően az államháztartás központi alrendszere júliusban 255,7 milliárd forint többlettel zárt.
Farkas András egyébként a nyugdíjak esetében kifejezetten egyetért Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter május végén, az extraprofit adók bevezetésekor a Magyar Bankszövetség elnöksége előtt tett kijelentésével, amely szerint „rendkívüli időket élünk, rendkívüli időkben pedig rendkívüli intézkedésekre van szükség.”
Ennek gyakorlati megvalósítását a nyugdíjak esetében úgy képzeli el, hogy amíg az infláció napról napra emelkedik és teljesen ellehetetleníti a nyugdíjasokat, addig havonta kellene a pénzromlás mértékéhez igazítani a nyugdíjak értékét.
Kérdésünkre elmondta, véleménye szerint az ellátmányok havi újraszámolásához szükséges apparátus és informatikai háttér rendelkezésre áll, csak elhatározás kérdése az elképzelés megvalósítása.
A Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK) hasonlóképpen látja a helyzetet, mint Farkas András. A szervezet már konkrét törvénymódosítást is követel a kormánytól a nyugdíjasok teljes ellehetetlenedésének megakadályozására.
Eszerint, „amennyiben az éves tényleges infláció jelentősen meghaladja a költségvetési törvényben tervezett fogyasztói áremelkedést, akkor soron kívüli évközi korrekcióra kerüljön sor.” Illetve: „amennyiben a novemberi kiegészítő nyugdíjkorrekcióval együtt is magasabb lesz a tényleges éves fogyasztói áremelkedés az éves nyugdíjemelésnél, akkor a következő év első negyedévében ennek megfelelően, visszamenőlegesen kell módosítani a nyugdíjakat.”
