Sem Bayer Zsolt, sem Rákay Philip nem lesz jogosult megvásárolni a lakását a Budai Várban – nyilatkozta az RTL Híradónak Böröcz László azután, hogy a parlament szerdán tárgyalta az önkormányzati bérlakások eladására vonatkozó törvényjavaslatot.
A fideszes politikus elmondta, hogy a tervezett módosítás szerint kizárólag Budapest világörökségi védettségű területein lesz kötelező az önkormányzatoknak a piaci ár töredékéért eladniuk a lakásokat a bérlőknek. Ezen felül azonban egy időkorlátot is meg fognak határozni: csak azok a bérlők élhetnek ezzel a lehetőséggel, akiknek a bérleti jogviszonya legalább öt éves. Bayer és Rákay esetében ez nem áll fent.
Az eredeti javaslat szerint az új konstrukció minden önkormányzati bérlakásra vonatkozott volna, de a polgármesterek – többek között több prominens kormánypárti, fideszes – tiltakozása miatt ezt leszűkítették.
A nap folyamán az Országgyűlésben is vitatkoztak a kérdésről. Az MTI beszámolója szerint Böröcz többek között azzal indokolta a lépést, hogy 1994-95-ben sokan megvásárolhatták bérelt önkormányzati lakásukat, a műemlékházban élők azonban nem. A jelenlegi javaslat ugyan sokkal tágabb kört érint, de rendezné a budai Várban műemléki bérlakásban élők helyzetét is.
A hazaárulás minősített eseteként beszélt az előterjesztésről a jobbikos Z. Kárpát Dániel, aki szerint azzal, hogy 15-30 százalékos áron több százmilliárdos közvagyont játszanának „kegyenceik”, „vazallusaik” kezébe a választás előtt, „a magyar jövőt lopják meg, zabálják fel” a kormánypártok. Szerinte a férfias megoldás ennek a „történelmi szemétnek” a visszavonása volna. Arról beszélt: kormányoldalon rendszeresen vegytisztán neoliberális megoldásokat választanak, nem támogatva a rászorulók akár teljes társadalmi csoportjait. A jobbikos politikus feltette a kérdést, hány bérlakást épített a kormány 2010 óta a szükséges több százezerből, majd pártja bérlakásprogramjára hívta fel a figyelmet, megjegyezve, azt néhány gigaberuházás költségeinek töredékéből finanszírozni lehetne.
Az MSZP-s Hiszékeny Dezső kifogásolta, hogy mindenfajta hatástanulmányt nélkülözve adnának el 100 ezer lakást ezermilliárdos értékben, mégpedig „einstandolva”, erővel elvéve más vagyonát. – Én azt nem szeretem, amikor az erő szül jogot – fogalmazott, hozzátéve, az elmúlt évtizedben épített stadionok árából több mint 10 ezer bérlakást lehetett volna felhúzni. A szocialista politikus megjegyezte, eredeti formájában végrehajthatatlan a javaslat, hiszen saját választókerületében például hatezer lakás esetében kellene fél év alatt lefolytatni ezt az eljárást.
A DK-s Vadai Ágnes annak a véleményének adott hangot, hogy a törvényjavaslat egyáltalán nem állja ki az alkotmányosság próbáját, nem a közérdeket szolgája, majd közölte, annak felvizezett változata sem támogatható, mert „a kis lopás is lopás, s kis sikkasztás is sikkasztás”. – Ezzel a javaslattal az önkormányzati bérlakásrendszert kinyírják – jelentette ki, hozzátéve, ellehetetlenítik az ilyen lakások építését is, eközben pedig van olyan kerület, amelyik 67 milliárd forintnyi vagyont vesztene el, ha jelen formájában fogadják el a törvényjavaslatot. A DK-s politikus szerint ennek a módosításnak az eredménye az lenne, hogy a lakásmaffiához kerülnének az elherdált ingatlanok, a fiatalok vagy a nehéz helyzetben lévők pedig elvesztik esélyüket a lakáshoz jutásra, és a krízishelyzetbe kerülteknek sem tudnának a jövőben lakhatást biztosítani az önkormányzatok.
Az LMP-s Csárdi Antal ostoba, átgondolatlan, kártékony és populista javaslatnak nevezte az előterjesztést, mondván, a kezdeményezőnek azóta támadtak ilyen gondolatai, amióta tudható, hogy a budai Várban indul a jövő évi választáson. Hozzátette: bárki szeretne sok tízmilliós ajándékot kapni, de ez az indítvány keveseknek kedvez, miközben semmi nem garantálja a visszaélések kizárását. Az ellenzéki politikus szerint a nyomor vámszedői, a lakásmaffia tagjai biztosan megjelennek a történetben, finanszírozva a megvételt, majd kilakoltatva az új tulajdonosokat, akiken – bérlakások híján – az önkormányzat sem tud majd segíteni. Felvetette: az elfogadható volna, hogy megvehessék bérlakásukat azok, akik kimaradtak az 1990-es évek elején indult privatizációból, vagy akiktől évtizedekkel ezelőtt vették el tulajdonukat.
