Az ellenzéki pártoknak a 2011-es választásitörvény-módosítás után 8-9 év kellett, mire a Fidesz által feladott leckét megoldották. A 2011. évi módosításokkal az országgyűlési választások egyfordulóssá tétele óhatatlanul is rászorítja a sokszor világnézetileg egymástól fényévekre álló pártokat az egyéni körzetekben a koordinációra. Ennek megfelelően a parlamenti ellenzéki pártok és a Momentum elnökei már augusztusban leszögezték egy közös nyilatkozatban, hogy az egyéni országgyűlési képviselői körzetekben – amelyből 106 található az országban – egy közös jelölttel szállnak szembe a kormánypártok jelöltjeivel. Ugyanebben a nyári közleményben azonban arról is szóltak, hogy nem feltétlenül tartanának mind a 106 körzetben előválasztást, ahogy akkor fogalmaztak: „az egyéni képviselőjelöltek kiválasztásánál a tárgyalásos út mellett az előválasztás intézményét is legitim eszköznek tekintik”.
Ezen előzmények után előbb az LMP jelentett be októberben több körzetben is jelöltet, majd november közepén a Demokratikus Koalíció (DK) a 106-ból 38 egyéni körzetben nevezett meg „jelöltnek látszó politikusokat”, ahogy egyik laptársunk fogalmazott. Elindult tehát az egyéni körzetekben a helyezkedés, lapunk annak igyekezett utánajárni, hogy egyrészt hol tart az ellenzéki előválasztás lebonyolításának előkészítése, másrészt előválasztáson való indulást vagy mást jelent-e a már bejelentkezett jelöltek esetében ezen jelzés.
Az LMP Ungár Pétert szeretné indítani a szombathelyi központú (Vas megye 1.) körzetben, ám itt nem lesz könnyű megszerezni a közös ellenzéki indulás lehetőségét, hiszen már most bejelentkezett az indulásra Bana Tibor (Közösen Vas Megyéért Egyesület, ex-Jobbik), valamint Czeglédy Csaba (DK). Ráadásul úgy tudjuk, hogy a Momentumnál két induló is szóba került, egyrészt Nagy Donát, a párt szombathelyi elnöke, másrészt az MSZP-től frissen a Momentumhoz igazolt László Győző alpolgármester. A Jobbik részéről pedig nem volna meglepetés Balassa Péter regionális igazgató elindulása.
Az LMP ezenfelül a Baranya megyei 2. számú választókerületben a frakcióvezetőt, Keresztes László Lórántot, míg a budapesti 1-esben Csárdi Antalt látná szívesen ellenzéki indulóként. Azt a sejtésünket, hogy az LMP nem elsősorban előválasztási indulókat, hanem a közös, végleges jelöltségre jelentett be aspiránsokat, megerősítette a Keresztes László Lóránttal folytatott beszélgetésünk. A frakcióvezető azt mondta lapunknak, hogy Csárdi körzetében nem tartanák jónak előválasztás rendezését, és elvárják ellenzéki kollégáiktól, hogy tiszteletben tartsák azt a munkát, amelyet képviselőjük a Budapest V. és I. kerületét magában foglaló körzetben végzett. Ezzel együtt általánosságban az LMP is legitim eszköznek tartja az előválasztást, nem feltétlenül zárkóznak el tőle. Saját, pécsi központú körzete kapcsán is úgy fogalmazott Keresztes László Lóránt, hogy ő tudná a legnagyobb eséllyel megverni a Fidesz jelöltjét, Hoppál Pétert. Ungár Péter körzetében ugyanakkor nem vetik el az előválasztás lehetőségét. Az LMP több más körzetben is tervez jelölteket bejelenteni, így például információink szerint Kiskunfélegyházán hamarosan bejelentik Kis-Szeniczey Kálmán személyét.
A DK követ dobott a pocsolyába november közepén, amikor 38 változatban jelentette meg az „Európai Magyarok” című, ingyenes kiadvány egy-egy mutációját, címlapjukon egy-egy (azaz összesen 38) DK-s politikussal. A kiadványokban a DK-s politikusok bemutatása a jelöltbemutatkozások stílusjegyeit hordozza magán (családi háttér, politikai credo, kiállás az ellenzéki összefogás és az „egy jelölt” koncepciója mellett stb.), és az újságok nem településenként, hanem országgyűlési választókerületenként változnak, ám világosan nem kerül kimondásra bennük, hogy a címlapon szerepeltetett, és az ingyenesen, több ezer példányban a választókerületek szavazóihoz eljuttatott újságban bemutatott személyek volnának az adott körzetben a jelöltek.
A Magyar Hang által megkérdezett egyik DK-s jelölt, a Fejér megye 3. választókerületében terjesztett kiadvány címlaparca, a bicskei összellenzéki jelöltként megválasztott önkormányzati képviselő, Balázs Péter azt mondta kérdésünkre, hogy még ő sem tudja, lesz-e a körzetében előválasztás. Bősz Anett, a Liberálisok elnöke is az egyik ilyen (Pest megye 1-es körzetében terjesztett) ingyenes DK-s lap címlapján szerepel. Ő kijelentette lapunknak, hogy szeretne elindulni az ellenzék közös jelöltjeként, ám csupán előjelöltnek tekinti magát, és szeretné előválasztáson elnyerni az indulás lehetőségét. Szerinte ott, ahol több potens jelölt van, az előválasztás a legjobb megoldás. Úgy tudjuk, hogy ebben az érdi központú körzetben a LMP Tetlák Örs alpolgármesterben gondolkozik, míg lapunk információi szerint Asztalos Éva önkormányzati képviselő, aki nemrég távozott a DK-ból, szintén gondolkozik az indulásban.
Közben a nagyközönség számára nem látható, milyen lépéseket tettek a pártok és az előválasztások előkészítésében és lebonyolításában szerepet vállaló különböző szervezetek annak érdekében, hogy valóban létrejöjjenek a választókerületi ellenzéki megmérettetések.
Magyar György ügyvéd az elnöke a Civil Választási Bizottság (CVB) nevű szervezetnek, amelynek munkájában a jelölőszervezetek és több ellenzéki civil csoportosulás is részt vesz, tavaly a főpolgármester-jelölti előválasztás második fordulóját már ők bonyolították le. És – ahogy az ügyvéd fogalmaz – „van rá komoly esély”, hogy 2021-ben ők szervezzék a közös ellenzéki jelöltek kiválasztását.
„A borsodi 6-os körzet igazolta, hogy hova vezet az, ha kihagyják a képletből az előválasztást” – utal az ellenzék számára vereséggel végződött októberi időközi voksolásra Magyar. A tekintélyes büntetőjogász szerint az előválasztás „legitimál, tematizál és aktivizál”, így ideális volna mind a 106 körzetben megrendezni, ott is, ahol csak egy pártjelöltje van az ellenzéknek. A 38 DK-s „jelölt” nyilvánosságra hozását erőfitogtatásnak véli Magyar György, aki a részletekről elmondta azt is, a CVB a választási iroda és bizottság szerepét töltené be az elővoksolás alkalmával, például náluk lehetne panaszt tenni, különböző beadványokkal élni. Magyar felhívta a figyelmünket arra is, nem csak 106 országgyűlési képviselőjelöltet, hanem miniszterelnök-jelöltet is kellene találnia a Fideszen túli világnak, szintén előválasztáson, amely szerinte akkor volna ideális, ha kétfordulós lenne. Felvetésünkre azt válaszolta a CVB elnöke, hogy szerinte az biztosan kiszűrhető, hogy a Fidesz áljelölteket indítson az ellenzék előválasztásán: például értéknyilatkozat-tételi kötelezettséggel és biztonságos számítástechnikai háttérrel.
A Márki-Zay Péter vezetésével működő Mindenki Magyarországa Mozgalom az elsők között volt, amely azt sürgette, hogy az ellenzék mind a 106 körzetben tartson előválasztást, és ezt továbbra is fenntartják, mondta a Magyar Hangnak Kész Zoltán, a mozgalom elnökségi tagja. Szerinte az előválasztásnál nincs jobb, az előválasztás előre hozott kampány, amely szerinte is tematizál. Kész úgy véli, az egyes előválasztási kampányok költségét helyben kell előteremteni, nem a pártok központi költségvetéséből, mert így az egyes jelöltek bizonyíthatják elkötelezettségüket. Az előre bejelentett LMP-s és DK-s jelöltek kapcsán az MMM elnökségi tagja azt mondta, az érintettek induljanak el az előválasztáson. „Csak az előválasztás alkalmas arra, hogy felbukkanjanak a Baranyi Krisztinák, Pikó Andrások, Mellár Tamások és Márki-Zay Péterek. Az olyanok, akik a közösségükben beágyazottak, de párton kívüliek” – véli Kész Zoltán.
Lapunk más forrásból úgy értesült egyébként, hogy a választókörzetükben beágyazottsággal bíró, akár jelenleg is mandátummal rendelkező, de a függetlenek között helyet foglaló képviselőket nem hívták az ellenzék pártjai a tárgyalóasztalhoz.
Az aHang nevű nonprofit társaság (a névhasonlóságon túl nincs köze lapunkhoz) ahogy korábban is, elsősorban az előválasztás technikai hátterét adná. Mint képviselőjük, Hajdú Gergő a Magyar Hangnak elmondta, mind offline, mind online rendszert fejlesztettek az előválasztásra, ezeket nemrég mutatták be a pártoknak. Az ő fő céljuk, hogy a lehető legtöbb jelölt el tudjon indulni az előválasztáson. A Fidesz beavatkozását firtató kérdésünkre azt mondta Hajdú, hogy a kormánypárt ezúttal biztosan komolyabban fogja venni az előversenyt, mint a tavalyi fővárosit, azonban szerinte nem tudnak annyi embert mozgósítani, amely érdemben befolyásolná az előválasztást, „a rendszerszintű hekkelés nem realitás”.
Az aHang képviselője fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a kormány által szervezett nemzeti konzultáció online kérdőívénél – amelyet a kormány szerint több mint 400 ezren töltöttek ki, egy egész ország járvány elleni védekezését befolyásolva ezzel – ők „ezerszer megbízhatóbb” megoldást fognak tudni szállítani az ellenzéki előválasztásra.
Hadházy Ákos is híve az előválasztásnak, ilyet ott mindenképp érdemes tartani a független országgyűlési képviselő szerint, ahol több jó ellenzéki jelölt neve is felmerül. Szerinte felesleges „lestoppolni” egy-egy körzetet: „a legjobb jelölt egy előválasztást is megnyer”. Az ellenzéki elővoksolás Fidesz általi meghekkeléséről azt mondta a korrupció ellenes harcáról ismert képviselő, hogy ilyen veszély van ugyan, de nagyon azért nem tart tőle. „Ha ilyen kísérlet történik, arról tudni fogunk.” Saját indulását illetően még nem döntött véglegesen, szerinte minden indulónak azzal a dilemmával kellene küzdenie jelenleg is, hogy ilyen egyenlőtlen játékszabályok mellett „el szabad-e” indulni. Bár úgy tűnik most, hogy az ellenzék többsége a következő időszakban a jelölti pozíciók elosztásával lesz elfoglalva, ő még nem mondott le arról, hogy a valódi választások feltételéért, a propagandagépezet ellen küzdjön. Más forrásból úgy értesültünk, hogy még valóban nincs döntés Hadházy indulásáról, az is elképzelhető, hogy nem a szekszárdi központú kerületben mérkőzik meg.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/48. számában jelent meg november 27-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/48. számban? Itt megnézheti!
