Szokatlan időpontra, szerda délután fél ötre hívott össze a Miniszterelnökséget vezető miniszter kormányinfót. Szentkirályi Alexandra azzal nyitott: a demográfiai csúcs miatt tartják ma a sajtótájékoztatót. Gulyás Gergely a csúcs fontosságának hangsúlyozásával nyitott, szerinte fontos beszámolni azokról az eredményekről, amelyeket szerinte 2010 után sikerült elérni. Úgy látja, 2010 óta jelentős előrelépést sikerült elérni, de még mindig nem tartanak ott, ahol szeretnének. Szerinte ha a korábbi tendencia nem változott volna, 160 ezer gyermek nem született volna meg 2011 és 2021 között. Tárgyalnak már arról is, mi léphet majd a városi csok helyére.
Szeptember 15-ével lejár az az időszak, ameddig az Európai Bizottság behozatali tilalmat rendelt el a szomszédos országokba ukrán gabonából. Ha az EB nem hosszabbít, nemzeti hatáskörben terveznek a hosszabbításról dönteni. Az ukrán gabonának szerinte nem az európai agrárpiacokat kell szétvernie, hanem az éhező afrikai országoknak segítséget nyújtania.
Az inflációval is foglalkozott a kormány. Továbbra is reálisnak tartják, hogy idén sikerül egy számjegyűre csökkenteni, novemberre talán már sikerülni is fog. Látnak viszont aggasztó jeleket, melyek a magas üzemanyagárral függenek össze. Ötszörös áron hozzuk be az ukrán csővezetéken keresztül az üzemanyagot, Gulyás szerint ez minden ajánlásnak ellent mond.
A napelemekről is tárgyaltak, újraértékelték a korábbi terveket. Gulyás szerint Brüsszel miatt lett volna szükséges a váltás a havi szaldóra. A váltást valóban az EU írja elő, csak hogy a korábban napelemre váltók máshol hosszú türelmi időben részesülnek. Akik idén szeptember 7-ét követően adták be a kérelmüket napelem létesítésére, havi szaldóval lesznek kénytelenek elszámolni, a korábbiak pedig tíz év türelmi időt kapnak. Lengyelországban egyébként tizenöt évet adtak, tehát a magyar kormány ezzel összevetve semmi rendkívüliről nem döntött.
A Mandiner rákérdezett arra a svéd oktatási anyagra, amely szerint Magyarországon romlik a demokrácia állapota. Gulyás ezt úgy foglalta össze: Svédország mindent megtesz azért, hogy Magyarország ne ratifikálja a NATO-csatlakozását.
Novemberig döntenie kell az Európai Bizottságnak a kohéziós forrásokról, vagyis arról, hogy Magyarország megfelel-e az szükséges feltételeknek – közölte Gulyás Gergely. Amennyiben a bizottság rábólint, a felzárkóztatási forrásokból mintegy 13 milliárd euróhoz férhetne hozzá a magyar kormány.
