Számos tavaly nyári szállítást máig nem fizettek ki a kórházak a beszállítóiknak, akik így igen nehéz helyzetbe kerültek – erről beszélnek az érintettek. Az állami fenntartású kórházak részéről csak az idei évben már több mint 100 milliárdos tartozás halmozódott fel.
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára egy szerdai sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy sokkal nagyobb a baj, mint korábban, hiszen míg az elmúlt években 50-60 milliárd forint volt a kórházak év végi lejárt tartozása, idén már júniusban elérték ezt a szintet, a tartozásállomány pedig már szeptemberben a 100 milliárd forintot. Rádai Tamás, az Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy számos tavaly nyári szállítást máig nem fizettek ki a kórházak, a kintlévőségeket pedig a beszállítóknak kell finanszírozniuk, akár banki hitelek felvételével. Azon cégek, amelyek ehhez az eszközhöz kénytelenek folyamodni, 20 százalékos finanszírozási költségekkel szembesülnek. – Fél éves futamidővel számolva, 10 milliárd forintos finanszírozási költségteher jelentkezik ezeknél a beszállítóknál – érzékeltette Rádai Tamás.
Tóth Zsolt, a Mediklaszter főtitkára rámutatott: az állami intézmények részéről azért sem fogadható el a késedelmes fizetés gyakorlata, hiszen a szállítók már korábban befizetik az összes kötelezettséget. Üdvözölte, hogy a nyár folyamán születtek kormányzati intézkedések a helyzet rendezése érdekében, ugyanakkor – mutatott rá – az orvostechnikai cégek azóta sem jutottak plusz pénzhez. – Mára az orvostechnikai vállalkozások teljesen eladósodtak, aminek következtében nagy mértékben alábbhagyott az innovációs készség. Ez a jövő évtől még érzékelhetőbb lesz, a hazai orvostechnikai cégek fejlesztés nélkül óriási, behozhatatlan hátrányba kerülnek a külföldi versenytársakkal szemben – fogalmazott Tóth Zsolt, hangsúlyozva: összesen mintegy 1500 Magyarországon bejegyzett, itt adózó vállalkozás éves szinten 500 milliárd forint értékben állít elő termékeket, 42 ezer főt foglalkoztatva.
Jóbai Zsolt, az Orvostechnikai Szövetség alelnöke, a ReplantMed ügyvezetője cége tapasztalatait bemutatva érzékeltette a helyzetet: van olyan hónap, ahol 3-szoros a lejárt kintlevőség az előző év azonos időszakához képest, jelenleg félmilliárd forint kifizetését várják. Az idei az első év, hogy a helyzet miatt többlethitelt kellett felvenniük, és ez biztosítja azt, hogy egyáltalán működőképes maradjon a cég. Kifejtette, az állami tenderek az ár tekintetében nem rugalmasak, a verseny erős, és ezért a szállítók a legalacsonyabb árakra törekednek, ezért sincs mód arra, hogy az inflációs hatásokat, vagy a késedelmes fizetés miatti terheket érvényesítsék áraikban. Mindössze annyit tehetnek, hogy a behajtási költségátalányt és késedelmi kamatot igyekeznek a cégek nem elengedni.
Rásky László azon újságírói kérdésre, hogy az orvostechnikai beszállítók felé fennálló tartozások veszélyeztetik, veszélyeztethetik-e az ellátásbiztonságot, úgy fogalmazott: bár ez nehezen tetten érhető, de feltételezése szerint már jelen van az intézményekben és fontosnak tartja elkerülni, hogy ez nagy méreteket öltsön. Kifejtette, a kórházak körülbelül harmada eddig nem halmozott fel számottevő adósságot, de az utóbbi egy évben tapasztalható, hogy az eddig jól teljesítő kórházak sem képesek időben rendezni számláik egy részét. – A kórházak nem tehetnek mást az alacsony finanszírozás miatt – tette hozzá, megjegyezve: üdvözlendő, hogy elindult a homogén betegségcsoportok (hbcs) kódkarbantartása, vagyis a finanszírozás felülvizsgálata bizonyos területeken már megkezdődött, ám ez egy lassú folyamat, ráadásul az is kérdéses, hogy honnan lesz rá a jelenlegi helyzetben a költségvetési forrás.
OKFŐ: a kórházak kintlévősége kritikus szintet ért el
Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) az orvostechnikai szervezetek sajtótájékoztatójával egyidőben adta ki közleményét, amely szerint „együttműködésre törekvő, a közös érdekeket szem előtt tartó megbeszélést” folytattak az ETOSZ-szal a felhalmozódott kintlévőségek rendezésének lehetőségeiről. Az OKFŐ elismerte, a kintlévőségeinek mértéke az elmúlt hónapokban kritikus szintet ért el, „ami szükségessé teszi a felek korábbiaknál is szorosabb együttműködését és a folyamatos egyeztetést.” Jenei Zoltán országos kórház-főigazgató jelezte, hogy a kintlévőségek felhalmozódása nem kizárólag az OKFŐ fenntartása alá eső intézményeket érinti, ugyanakkor nem vitatta a kialakult helyzet súlyosságát. Kiemelte, hogy a tárgyalófelek közös érdeke, hogy az egészségügyi ellátási lánc ne sérüljön, ezért ezt szem előtt tartva szükséges az őszinte párbeszédre alapozott együttműködés.
A főigazgató leszögezte, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság elkötelezett a pénzügyi stabilitás elérésében, ezért – a közelmúltban megtett lépéseken felül – további intézkedésekkel kívánja javítani a kórházak likviditási helyzetét. Ennek érdekében az OKFŐ kormányzati stratégiai döntést előkészítő tárgyalásokon bemutatta az adósságállomány újratermelődésének okait és intézkedési javaslatokat tett a rendezésre vonatkozóan.
