Nemcsak ellenzéki képviselők, hanem a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté is nemmel voksolt kedden a parlamentben, a digitális állampolgárságról szóló jogszabály szavazásakor. Ez az Országgyűlés honlapjáról derült ki. Mint azonban megtudtuk, nem elvi okokból tett így. Szerda délután levélben érdeklődtünk a frakcióvezetőnél, miért döntött így, nem sokkal később pedig az alábbi válasz érkezett a Fidesz-frakció sajtóosztályától: „A frakcióvezető tévedésből szavazott nemmel az összegző módosító javaslatra, a helyesbítési szándékot a frakció jelezte az Országgyűlés felé.”
Az ellenzék megosztott volt a témában: nemmel szavaztak a DK, a Mi Hazánk, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP képviselői, míg a momentumosok és a jobbikosok tartózkodtak. Ugyancsak nemmel szavazott két független képviselő, Jakab Péter és Varga Ferenc is. Az új szabályozás – amelyet Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter terjesztett elő – végül átment 113 igen, 37 nem és 13 tartózkodó szavazattal.
A Mi Hazánk szavazata kevésbé meglepő, a párt ugyanis hasonlóan áll a kérdéshez, mint a készpénzzel szemben a digitális fizetés előnyben részesítéséhez. A párthoz közeli Magyar Jelen oldalán Szakács Árpád november végén digitális rabszolgaságot emlegetett, tiltakozva az állampolgárok kínai mintájú ellenőrzése és az adatok kockázatos tárolása miatt. Az adatbiztonsági kockázatokról írt nemrég a 444 is, a Rogán Antal vezette projekt kapcsán úgy fogalmazva: az állam többet fog tudni a polgárairól, mint eddig bármikor. Bár először önkéntes alapú lesz a személyes ügyeink mobilapplikáción keresztüli intézése, de a bürokrácia leépítése nyilvánvalóan egy idő után azzal járhat, hogy nem marad más opció. Mindez egyébként az állampolgárok közti aránytalan megkülönböztetést is kiválthatja. Nemcsak a mélyszegénységben élőktől, hajléktalanoktól vagy idősektől nem feltétlenül lehet elvárni, hogy az applikációhoz szükséges okostelefonnal rendelkezzenek, de mások is dönthetnek úgy, hogy nem kívánnak ilyen eszközzel élni.
A 444 cikke szerint a Fidesz soraiból is többen ellenzik a rohamtepóban történő digitalizációt. Kövér László házelnök egy Jászapátiban tartott lakossági fórumon például azt fejtegette nemrég: „Most már telefonnal tudunk fizetni. Egy lépés, hogy legyen egy chip a fülünkben, és már fizettünk is. Egy másik lépés, hogy azon a chipen sok minden más információ szerepeljen. És akkor ezeket valahol gyűjtik. Összegzik. Jövünk, megyünk, minden intéződik, rajtunk kívül. Addig amíg valaki azt nem mondja, hogy Ön nincs is.”
A digitális ügyintézés melletti érvként említik, hogy megkönnyít eddig nehézkesebb folyamatokat, és egy-két gombnyomással megtehetjük azt, amivel eddig különféle hivatalokba kellett menni. Rogán Antal kifejezetten lelkesen képviseli az ügyet, a terv szerint pedig jövőre már telefonon is lehet intézni a hivatali ügyeket. A javaslat „kényelmes és hatékony szolgáltatásnyújtást” emleget, az alkalmazás pedig a következőket ismeri majd: az állampolgárságunkat, a személyi igazolványunk számát, a nemünket, személyi- és lakcímkártya adatainkat, elérhetőségeinket. Lehet ugyan kérni utólag a jelenlegi tervek szerint a nemdigitális állampolgárrá válást, de a rendszerből csak ötven év múlva tűnnének el az adataink.
