A május-júliusi háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 224 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,8 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A 15-24 éves fiatal munkanélküliek száma 48 ezer, munkanélküliségi rátájuk 15,1 százalék volt. A munkanélküliek több mint egyötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 éves, úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája egy év alatt 1,4 százalékponttal, 4,2 százalékra nőtt, míg az 55-74 évesek munkanélküliségi rátája 0,8 százalékponttal, 3,4 százalékra emelkedett.
Júliusban a munkanélküliek átlagos létszáma 218 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,7 százalék volt. Az előző hónaphoz képest a munkanélküliek száma 23 ezerrel csökkent, ám egy év alatt 52 ezerrel nőtt. A munkanélküliségi ráta egy hónap alatt 0,5 százalékponttal csökkent, míg egy év alatt 1,1 százalékponttal emelkedett.
A tavalyi évhez képest romlott a foglalkoztatási helyzet is: a május-júliusi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma az egy évvel korábbinál 1,7 százalékkal alacsonyabb, 4 millió 439 ezer volt, egy év alatt 79 ezerrel csökkent. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 34 ezerrel, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallóké 25 ezerrel, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak száma pedig 20 ezerrel csökkent – jelentette ugyancsak pénteken a KSH.
Júliusban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 460 ezer volt, az előző hónaphoz képest 3,2 ezerrel, a tavaly júliusihoz képest pedig 65 ezerrel csökkent. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 69,6 százalék volt, ami a júniusi értékhez képest 0,2 százalékponttal nőtt, az előző év júliusánál pedig 0,8 százalékponttal alacsonyabb.
A havi bontású számokból egyébként még az látszik: júniusról júliusra ugyan a munkanélküliség 23 ezer fővel csökkent, de a foglalkoztatottak száma mindössze háromezerrel nőtt, 4 millió 457 ezerről 4 millió 460 ezerre, a többi húszezer ember valamiért nem jelenik meg a statisztikában.
Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy a következő időszakban megszűnik a magyar Kurzarbeit, a rövidített munkaidőben való foglakoztatás állami támogatása. Ha a kormány ezt nem viszi tovább, akkor azok a vállalatok is elkezdenek leépíteni, amelyek eddig megtartották a munkaerőt, hiszen a külső és belső kereslet még gyenge, a koronavírus-járvány második hullámának a veszélye pedig továbbra is igen komoly bizonytalanságot jelent a kilátásokra nézve.
A Portfolió.hu azt is hozzáteszi az adatok helyes értelmezése végett, hogy a KSH a koronavírus-válság kirobbanása óta módszertani okokból nem minden állásvesztőt számol a munkanélküliek táborába, sokakat az inaktívak közé sorolt (nem feleltek meg a munkanélküliség kritériumainak: nem keresnek állást legalább 4 hete, illetve nem tudnának munkába állni 2 héten belül). Mint írják, júniusban 300 ezer munkanélkülit becsültek, így ha azzal számolnak, hogy kissé erősödött a munkaerőpiac és csökkent az inaktívak tábora, akkor júliusban 270-280 ezer közötti munkanélküli lehetett valójában. Habár a KSH 4,8 százalékos munkanélküliségi rátát közölt, a valóság közelebb lehet a 6 százalékhoz – fejtegeti a portál.
A hivatalosan közöltnél magasabb munkanélküliségi számot támasztják alá a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai is, amely szerint 366 ezer álláskereső volt Magyarországon júliusban, amely 7,8 százalékos (álláskeresési) rátát jelent. A két adat közötti különbséget indokolja, hogy amíg az NFSZ a regisztrált álláskeresőket számolja, addig a KSH felmérést készít minden hónapban, és ráadásul nem is minden állásvesztőt tekint munkanélkülinek.
