Néhány ezer, az eddigi becslések alapján 3-5 ezer közoktatásban dolgozó pedagógus lehet Magyarországon, aki nem vette fel a koronavírus elleni oltás a december 15-i, szerdai végső határidőig, ezért fizetés nélküli szabadságra kell küldeni a közoktatásból. Az egyházi és alapítványi iskolafenntartók ezzel szemben maguk dönthettek arról, hogy a tanítás feltételévé teszik-e az oltást. Az iskoláknak már néhány pedagógus kiesése is problémát jelenthet, mert már eleve pedagógushiány van.
Egyelőre nem lehet tudni azoknak a pedagógusoknak a pontos és végleges számát, akik a december 15-i végső határidőig nem vették fel a koronavírus elleni oltást, ezért nem taníthatnak tovább az állami közoktatásban és fizetés nélkül szabadságra kell menniük. Az iskoláknak szerdán kell helyzetjelentést tennie a tankerületek felé. A közoktatásban az Emberi Erőforrások Minisztériuma adatai szerint 90 százalékos volt az oltottság, amikor október 28-i rendeletében a kormány a tanítás feltételévé tette az oltás felvételét.
A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) nem reprezentatív felmérése korábban azt mutatta, hogy az általuk vizsgált 1500 intézményben mintegy ötezer pedagógus nincs beoltva, közülük háromezren pedig nem is tervezik felvenni a vakcinát. Horváth Péter, a pedagógus szervezet elnöke most azt mondta a Magyar Hangnak: bár új, pontos adatuk nincs, ők mindenképpen több ezer főre becsülik azoknak a pedagógusoknak a számát, akik végül nem oltatták be magukat. Ez becslésük szerint a tanárok négy-öt százalékát jelenti, ami százezer közoktatásban dolgozó pedagógussal számolva 4-5 ezer főt jelenthet. A Pedagógusok Szakszervezete novemberben 3 százalékosra – 3000 főre – becsülte azon pedagógusok arányát, akik kieshetnek a rendszerből a kötelező oltás miatt. A PDSZ felmérése szerint pedig 217 intézmény adatai alapján a 8731 oltásra kötelezettből akkor 1637 személy nem vállalta volna az oltást.
Mint Horváth Péter elmondta: a Nemzeti Pedagógus Kar elnöksége azt tapasztalta, hogy az utolsó héten a hezitálók közül néhányan még beoltatták magukat, de így is biztosan több ezer tanárt érint az oltatlanság miatt előírt fizetés nélküli szabadság.
Van, ahol „brutális gondot” okoz
– Mit mondhatnék erre? Tragikus – reagált a Magyar Hangnak Turcsik Viktor, a Budaörsi Hermann Ottó Általános Iskola igazgatója. – Jó és fontos kollégáink közül hárman nem jöhetnek dolgozni, pedig már eleve pedagógushiány van – mondta el az igazgató. A három kieső pedagógus közül egy szaktanár távozása „brutális gondot” okoz elmondása szerint, főleg, mert végzősöket is tanít. Rajta kívül egy tanító és egy napközis csoport tanára távozhat. Más iskolákból elmondása szerint ennél magasabb számokról is hallott. – Bár ez nálunk összességében csak 40-45 kieső órát jelent, de figyelembe véve a korábban is fennálló problémáinkat leginkább „nesze sánta, itt egy púp”-érzésünk van. Így is sok a túlmunka, a helyettesítés, és egy-két álláshely betöltetlen – számolt be az iskolaigazgató.
Turcsik Viktor elmondása szerint egyelőre nem kaptak konkrét iránymutatást a Klebelsberg Központ részéről, ilyen helyzetben viszont kizárólag a munkáltató, vagyis az állami iskolafenntartó rendelkezhet arról, hogy mi a következő lépés. Elmondta: a kieső munkaerőt kizárólag helyettesítéssel tudja pótolni ebben a pillanatban, a fizetés nélküli szabadságra küldendő kollégák helyére nem tud felvenni senkit, hiszen ők a fizetés nélküli szabadság alatt továbbra is az intézmény munkatársai. – A kollégákat kell tovább terhelnem. Már összehívtam a nevelőtestületet és kértem őket, hogy közös teherviseléssel oldjuk ezt meg – mondta Turcsik Viktor. Elmondása szerint őt is keresték olyasmivel, hogy vegyen részt tiltakozásokban, de úgy ítéli meg, hogy az igazgató nem érdekképviselet. – Senki nem kérheti tőlem, hogy szervezzek ellenállást, nekem az iskolai munkát kell megszerveznem – mondta.
A szakszervezetek ellenezték a kötelező oltást
Korábban a kormányzat azzal érvelt: a pedagógusok sok időt töltenek gyermekekkel, ezért kérték, hogy legyenek tekintettel a nagyrészt oltatlan diákokra, és ezért vegyék fel az oltást. Ugyanakkor ezt az egyházi és állami iskolafenntartók számára nem tette kötelezővé a kormány: a munkáltató, vagyis a fenntartó megítélésére bízta, hogy taníthatnak-e iskolájukban a jövőben oltatlan pedagógusok.
Korábban Horváth Péter azt is hangsúlyozta, egyetértenek azzal, hogy az oltás a jelenléti oktatás megőrzése, a biztonság miatt nagyon fontos. – Jó lenne ha mindenki vállalná, de látható, hogy ez nem így lesz. Az oltáshoz fűződő érdekkel most szemben áll az a súlyos érdek, hogy az oktatásban a feladatokat el kell látni – mondta. Szerinte az oltatlan pedagógusok egy része számára ez az utolsó lökés lehet ez abba az irányba, hogy végleg elhagyják a pályát. Az igazgató úgy fogalmazott: „nincs tartalék a rendszerben”, vagyis a több ezer pedagógus kiesése egyes iskolákat működésképtelenné tehet – az oltatlan pedagógusok ugyanis nem ugyanolyan arányban vannak jelen az egyes iskolákban. Van, ahol száz százalékos az oltottság, de van olyan intézmény, ahol a tantestület jelentős részét olyan pedagógusok teszik ki, akik nem akarták magukat beoltatni. Kis iskolákban akár egy-két fő kiesése is ellehetetlenítheti a működést, de nagyobb iskolákban is komoly gondot okozhat már akár a pedagógusok 10 százalékának kiesése is.
A pedagógus szakszervezetek, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a kötelező oltás ellen foglaltak állást, részben a pedagógushiány növekedése miatt, amelyet csak az oltott pedagógusok további terhelésével lehet kezelni, részben pedig azért, mert nem értenek egyet azzal, hogy az oltási kötelezettséggel ellehetetlenítsék az állami alkalmazásban álló pedagógusok megélhetését.
A két szakszervezet szerdán az Emmi-ben egyeztetett a kormány képviselőivel, többek között arról, hogy ne függesszék fel az oltatlan tanárokat, valamint a béremelésről, ám nem jártak sikerrel, így bejelentették, hogy január 31-re sztrájkot hirdetnek.
