Nem csitulnak az 1989-es rendszerváltás harmincadik évfordulójára készült, immár csak „Orbán-videóként” elhíresült imázsfilm körüli fodrok – a 444 hírportál információi szerint ugyanis a Schmidt Mária által irányított Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány megrendelésében készült, az abban a jelenlegi miniszterelnök korabeli szerepét eltúlzó film alkotóit a mai napig nem fizették ki teljes egészében.
– A filmen dolgozó több embertől úgy értesültünk, hogy a közalapítvány által megbízott gyártócég, a Szupermodern Stúdió Kft. nem tudja kifizetni őket. A cég a Service Film Positive Kft.-hez tartozik, tulajdonosa Lajos Tamás. Olyan filmeket készítettek, mint a Berni követ, Félvilág, Örök tél vagy az Apró mesék. De a portfoliójukban vannak reklámok is, ez utóbbi közelebb áll a megrendelt rendszerváltásos kisfilmhez. (…) A szerződésben foglalt összeg jelentős részét, több tízmillió forintot mégsem utaltak át a gyártónak. Értesülésük szerint a közalapítvány arra hivatkozva tartja vissza a pénzeket, hogy a gyártó cég késve adta le a filmet, ezért kötbéreznek – írja a 444. A hírportál közben azt is megjegyzi: „A kisfilmre felkért gyártó eredeti koncepciója messze nem az volt, hogy szobrot emeljenek Orbánnak, de a közalapítványt vezető, a miniszterelnök iránt rajongó Schmidt Mária menet közben errefelé tolta el a filmet, újabb és újabb módosításokat kérve.” A levetítésével a soproni VOLT Fesztiválon is komoly vitát gerjesztő film készítői ugyanakkor nem tartják jogosnak a kötbért, mert a Schmidtéktől érkező folyamatos változtatási kérések nagyon szorossá tették a határidőt, miközben komoly utómunkákat is kellett végezni.
A 444 kereste a közalapítványt, ám nem reagáltak a kérdéseikre. Úgy tudják, a közalapítvány tudomásával és jóváhagyásával egy kifejezetten nagy költségvetésű film készült el, amit aztán mégsem fizetnek ki teljes egészében Schmidt Máriáék. Megkeresték a gyártó céget is, de Lajos Tamás azt válaszolta, hogy „a kérdéses kisfilm gyártásával kapcsolatosan a megrendelővel titoktartási szerződést kötöttünk, így arról tájékoztatást adni nem áll módunkban”.
„A bojkott lehetőséget ad egy értelmes párbeszédre" - noÁr-interjú | Magyar Hang
A fesztiválokon leadott Orbán-videó miatt lemondott fellépésekről, a zene, a művészek és a politika kapcsolatáról beszélgettünk Molnár Áronnal, a noÁr néven rappelő színésszel.
Közben egyébként hétfőn épp a gazdasági ügyekkel foglalkozó G7 írt arról, hogy a Terror Házát működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány vállalkozási szerződés keretében működik együtt a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Zrt.-vel, amelynek összege 207,5 millió forint. Ahogy a hírportál írja, hasonló együttműködésre korábban is sor került, az akkor még Sziget Kulturális Menedzsment Iroda Kft. 2016-ban az 1956-os emlékév során már 300 millióért szerződött szintén a közalapítvánnyal.
Három éve hasonló ügy kerekedett az 1956-os emlékév „himnuszának” szánt Egy szabad országért című dalból is. Kollégáink 2016-ban még a Magyar Nemzet újságíróiként mentek utána az esetnek, ahol kiderült, az „újrahasznosított” Desmond Child-szám elkészültéig nem volt rá rendes szerződés, és úgy került 50 millió forintba az egész, hogy az abban szereplő énekesek ingyen vállalták a felkérést.
