A miniszterelnök Lánczi Tamás politikai elemzőt, az MTVA online igazgatóját kérte fel az újonnan létrejövő Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjének – írta a Magyar Nemzet. A lap érdeklődésére Lánczi megerősítette az értesülést. A kormánypárti lap úgy tudja, hogy a hivatal elnöke várhatóan Novák Katalin köztársasági elnök előtt teheti le esküjét, január közepén a Sándor-palotában.
Az Orbán Viktor által javasolt elnök Lánczi Tamás végzettsége szerint politológus. Korábban Navracsis Tibor közigazgatási miniszter kabinetfőnöke volt, később a Századvég igazgatója, a Figyelő főszerkesztője, majd a XXI. Század Intézet igazgatója, jelenleg az MTVA online igazgatója és a 48 perc című műsor házigazdája. A Figyelőt egyébként Lánczi abban az időszakban vezette, amikor lap kiadta a Soros-listás cikket, melyben több száz civil aktivistát, jogász, kutatót közéleti szereplőt és újságírót mutattak be félelemkeltő és uszító módon, Soros György zsoldosaiként.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) létrehozásáról szóló törvényt december 12-én fogadta el az Országgyűlés, és a köztársasági elnök aláírását követően december 21-én hirdették ki. A hivatal jogállása szerint autonóm államigazgatási szerv lesz, amely február 1-jén kezdi meg működését. A hivatal vezetőjét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre.
Mint arról a Magyar Hang is részletesen írt, a szuverenitási törvény és a nyomán felállított hivatal gyorsan bunkósbottá válhat a kormánypártok kezében, a Fidesz vezető politikusai pedig nem is titkolják, hogy lényegében fegyverként szeretnék használni a civil szférával, a független lapokkal és az ellenzéki pártokkal szemben. A homályos megfogalmazások talaján álló törvény szabadságvesztéssel büntetné azokat a képviselőket és a jelölteket indító civileket, akik kampányidőszakban külföldi eredetű támogatást fogadnak el – a szabályozás ugyanakkor nem tisztázza a nemzeti szuverenitás fogalmát, így annak védelme nagyon tágan értelmezhető.
A hamarosan felálló hivatal rendkívül széles felhatalmazást kap, lapok, civil szervezetek, cégek könyvelését vizsgálhatja át, együttműködve az adóhatósággal és a rendőrséggel. A szervezet kockázati tényezőként értékeli a „demokratikus vita, valamint az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységeket” – ami azt jelenti, hogy veszélyesnek ítélnek meg minden olyan közszereplőt, lapot és civil szervezetet, ami a közvéleményre próbál hatni. Az ilyen „célpontokat” akár titkosszolgálati eszközökkel is megfigyelhetik, és tevékenységükről jelentést írhatnak.
Az SZH egyenesen a Rogán Antal felügyelte csúcstitkosszolgálattól, a Nemzeti Információs Központtól kérhet adatszolgáltatást; és ez az az ügynökség, amihez az összes polgári hírszerzési ügynökség információja befut. Vagyis, ha a szuverenitásvédelmi szerv úgy akarja, gyakorlatilag bárkiről érzékeny, titkosszolgálati eredetű adatokat ismerhet meg – és ezeket anonimizálva, de nyilvánosságra is hozhatja évenként közölt „szuverenitásvédelmi jelentésében”.
Abban sincs megkötve a kezük, hogy állami vagy magánszereplőkkel hazai vagy külföldi cégekkel dolgozhatnak együtt a kutatómunka során: vagyis a Szuverenitási Hivatal a Megafontól kezdve a Black Cube izraeli magánhírszerző cégig összedolgozhat, az ország védelmére hivatkozva.
