Noha 2019-ben kormányhatározat rögzítette, hogy központi emlékművet állítanak a rendszerváltás 30 éves évfordulója alkalmából, az alkotásnak máig nincs nyoma. A megszerzett iratokból ugyanakkor kiderült, hogy a „30 éve szabadon” emlékév 2019-es „Szabadságkoncertjére” 250 milliót számoltak, és a kormány azt is támogatta, hogy közpénzből rendezzék a béreket a kormánypárti megmondóembereket fizető XXI. Század Intézetnél.
Az emlékévet 2019-ben hirdette meg a kormány, amellyel a 30 évvel ezelőtti történések jelentőségére, világpolitikai súlyára kívánta felhívni a figyelmet idehaza és a környező országokban egyaránt. Akkor nevezték ki Schmidt Mária történész-intézetigazgatót – Orbán Viktor miniszterelnök korábbi tanácsadóját – az emlékév kormánybiztosának két évre.
Ugyanebben az évben foglalták kormányhatározatba az emlékév sarokpontjait is: Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének, a páneurópai pikniknek, a köztársaság kikiáltásának, az első szabad választás és a független magyar kormány megalakulásának ünnepi programjait. A harmadik pont egy központi emlékmű felállítását fogalmazta meg. A kabinet arról is rendelkezett, hogy Schmidt Máriának kell gondoskodnia a programok megvalósításáról, a feladatokért pedig az általa vezetett Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány felel.
A birtokunkban lévő iratok arról árulkodnak, hogy a közalapítvány kezdetben lényegesen kisebb összegekkel kalkulált a programokra, mint amennyit végül a kormány adott azokra. Egy 2019. júliusi szerződés szerint ugyanis a Schmidt Mária által igazgatott közalapítvány 1,8 milliárd forintos támogatási igényt nyújtott be a Miniszterelnökséghez. Ebből kiderül, hogy előzőleg már kapott 471 millió forintnyi közpénzt, és az is, hogy a történész-főigazgató a támogatási igényét többek között az emlékév programpontjaival, illetve a meghatározott központi programelemekkel, így a központi emlékmű felállításával indokolta. A közalapítvány kérelme szerint a Hősök terén akkorra már megtartott (!) Szabadságkoncertre bruttó 250 millió forintos költséggel kalkulált. A 700 pedagógus számára a rendszerváltás magyarországi vonatkozásairól szóló továbbképzésre 136 milliót, vándorkiállítás megszervezésére 50 milliót, reklámkampányra pedig 158 millió forintot terveztek elkölteni.
Az irat szerint az emlékév alapvető üzenetét minden korosztályhoz szerették volna eljuttatni. Alighanem ezt a célt szolgálta, hogy a Volt, a Balaton Sound és a Sziget fesztiválon is futottak 2019-ben a közalapítvány „művészeti installációi”. Csak a megjelenítés költségére 50 millió és 112 millió forint közötti összegekkel kalkuláltak. Ennek része volt a nagy vitát kiváltó – Orbán Viktor miniszterelnök rendszerváltó szerepét felnagyító – filmklip is, amelyet a koncertek között vetítettek. Emlékezetes közjáték volt, hogy miközben a kormány kitömte közpénzzel a közalapítványt, az nem fizette ki a film teljes összegét, ezért a készítők perre mentek.
Figyelemre méltó, hogy Schmidt Mária az 1,8 milliárd forintos igényt többek között a szintén az általa vezetett XXI. Század Intézet átszervezésével, a dolgozók bérköltségével is indokolta. Ez az az intézmény, amely a kormányzathoz közeli médiában rendszeresen feltűnő szakértők egy részét foglalkoztatja. A pénzügyi terv szerint személyi juttatásokra 210 millió forintot igényeltek, ebből 100 milliót bérekre. Feltűnő azonban, a központi emlékmű költségét nem jegyezték a pénzügyi tervben. A Miniszterelnökség az alapítvány kérését elfogadta, a szerződést 2019 júliusában a tárca részéről Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár írta alá. Szalay-Bobrovniczky azzal szerzett magának hírnevet, hogy bécsi diplomáciai kiküldetése alkalmával ittasan okozott baleset.
A jelek szerint a programterv meggyőző volt, mert néhány héttel később, augusztusban újabb közpénzhegyeket toltak az alapítvány alá: 2019-ben 3 milliárd forintot, 2020-ra 6 milliárdot, míg az idei évre újabb 3 milliárd forintos állami támogatást ítélt meg nekik a kormány.
A fenti összegek fényében különösen érdekes, hogy semmit sem tudni a kormányhatározatban szereplő emlékműről. Ezért arra gondoltunk, megkérdezzük róla a legilletékesebbet, Schmidt Mária kormánybiztost. Előbb a közalapítványon keresztül kerestük meg még májusban, a szervezet azonban – a kérdéseinket figyelmen kívül hagyva – az emlékév honlapjának rovatait ajánlotta figyelmünkbe. A hírek között az utolsó a Petőfi-díj átadásról szóló, 2020. decemberi esemény – igaz, a koronavírus-járvány miatt sok program elmaradt.
Az emlékműről tudakozódtunk Fidesz-, illetve kormányközeli személynél is, de ők nem tudtak (vagy nem akartak) információval szolgálni. Végül telefonon hívtuk Schmidt Máriát, ő azonban a bemutatkozásunkra úgy reagált: nem tudja, mi az a Magyar Hang. Majd azt mondta, ő „nem beszél újságíróval”.
A jelek szerint azonban 2020-ban sem történt érdemi fejlemény a rendszerváltás-emlékmű ügyében. Egy birtokunkba került, 2020. decemberi, a Miniszterelnökségnek készített alapítványi beszámoló sem tért ki rá egyetlen szóval sem.
A 2019-ben meghirdetett emlékév azonban még idén sem ért véget: noha 1991. június 19-én az utolsó megszálló szovjet katona is elhagyta Magyarországot – múlt szombaton, az ennek alkalmából rendezett konferencián Orbán Viktor kormányfő is beszédet mondott. Az emlékév tovább tart, mivel idén márciusban meghosszabbították, ahogy Schmidt Mária kormánybiztosságát is 2022. március végéig.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/26. számában jelent meg június 25-én.
