Párbeszéd: Békét, szabadságot, egyetértést, és persze zöld Magyarországot

Párbeszéd: Békét, szabadságot, egyetértést, és persze zöld Magyarországot

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A mai világ forradalmárait úgy hívják, hogy zöldek, mert ma a zöldek kívánnak békét, szabadságot, egyetértést, és persze zöld Magyarországot – mondta a nemzeti ünnepre készült videójában a Párbeszéd társelnöke.

Tordai Bence a szerdán közzétett felvételen arról beszélt, hogy március 15. időtálló ünnep, mert alapvető eszmékről szól, szabadságról, egyenlőségről és testvériségről. A magyarok 1848-ban szembeszálltak az elnyomással, mert egy boldogabb, élhetőbb országról álmodtak és nemet mondtak mindarra, ami az elnyomásból és a zsarnokságból következik – jelentette ki. Feltették a kérdést, hogy mit kíván a magyar nemzet, és megadták rá a választ is: legyen béke, szabadság és egyetértés! – emlékeztetett a politikus.

Tordai Bence hangsúlyozta, a zöldek a kezdetektől elkötelezett pacifisták, vagyis békepártiak. A folyamatosan fejlődő zöld mozgalmak és pártok egyik fontos felismerése éppen az volt, hogy a béke legfőbb garanciája az együttműködés – tette hozzá. Ma újra garantálni kell, hogy ne az agresszió és a katonai erő legyen az úr, ehhez pedig nincs jobb eszköz, mint a közös, határokon átívelő elköteleződés egy háborúmentes Európa mellett – mondta a társelnök.

Úgy fogalmazott: ma Magyarországon azt kellene mindenkinek megértenie, hogy nem akkor vagyunk békepártiak, ha „magára hagyjuk a megtámadottat és tapsolunk az agresszornak”, hanem akkor, ha segítjük az áldozatot és megteremtjük a méltányos béke feltételeit. Hozzátette, „Kossuth és Petőfi forog a sírjában, amikor a magyar miniszterelnök azt az orosz autokráciát szolgálja ki, amely 1849-ben a magyar szabadságharcot is leverte”. Hangsúlyozta, hogy a zöld politika alapja a részvételi demokrácia, a márciusi ifjak pedig éppen azt követelték, hogy mindenki egyaránt részt vehessen a társadalmi folyamatok alakításában.

1848-ban azt is kívánta a magyar nemzet, hogy legyen egyetértés – hívta fel a figyelmet. Legyen egyetértés az életünket meghatározó alapvetésekben, legyen egyetértés abban, hogy nemünktől, származásunktól, vagyonunktól, státuszunktól függetlenül azonos emberi jogokkal rendelkezünk – szögezte le a politikus. Kiemelte, hogy jogunk van az egészséges, élhető környezethez, a tiszta vízhez és levegőhöz, a lakhatáshoz, a megélhetéshez, a tanuláshoz, a megfelelő egészségügyi ellátáshoz, valamint a szólás- és véleményszabadsághoz.

Legyen egyetértés abban, hogy a szabadságjogaink felelősséggel is járnak; hogy ha nem kezeljük megfelelően az ökológiai és klímaválságot, akkor gyermekeinknek és unokáinknak egy pusztuló, élhetetlen világot hagyunk hátra – kérte. Legyen egyetértés abban is, hogy ha az „igazságtalan, féktelen és kapzsi gazdasági rendszerünket” nem állítjuk át egy fenntartható és igazságos gazdálkodásra, akkor egy idő után nem lesz, aki emlékezzen a '48-as forradalomra – szólított fel Tordai Bence.

(MTI)