Nem merült fel olyan információ, hogy az itthon elengedett embercsempészeknek terrorista kapcsolatai lettek volna – ezt állítja a Belügyminisztérium államtitkára. A DK-s Vadai Ágnes szerette volna megtudni ezt, ahogyan azt is, hogy egyáltalán végeztek-e nemzetbiztonsági kockázatelemzést náluk.
A DK-s Vadai Ágnes az írásbeli kérdésben utalt arra, hogy október közepéig 1634 elítélt embercsempészt engedtek szabadon, a kormány indoklása szerint azért, mert „fogva tartásuk aránytalan terhet rótt Magyarországra”. Olyan, embercsempészet miatt szabadságvesztésüket töltő elítéltek szabadon bocsátásáról döntött így a kormány, akik nem magyar állampolgárok, és más bűncselekményt nem követtek el. Hivatalosan reintegrációs őrizetbe kerültek, ezt azonban saját hazájukban kellett volna végrehajtani – ám a szabadon bocsátott elítéltek csak arra voltak kötelesek, hogy 72 órán belül elhagyják Magyarország területét.
Vadai Ágnes emlékeztetett arra is, hogy egy, a Fidesz frakcióvezetőjének kezdeményezésére a minap nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentés értelmében a tálibok nemcsak finanszírozási, hanem operatív szervezési oldalról is kontroll alá helyezték az embercsempész-tevékenységet, kiemelten a szerb-magyar határtérségben. Egyes csempész csoportok vezetői és tagjai ezen kívül rokoni kapcsolatban állnak az egyik, terrorszervezetként nyilvántartott tálib frakció, a Haqqani-csoport tagjaival. – Logikus következtetés tehát, hogy az embercsempészek, köztük a most szabadon engedett embercsempészek iszlamista terrorszervezetek tagjait is segíthetik átlépni a magyar határt. Az embercsempészek tömeges elengedésével tehát Orbán Viktor terroristákat szabadíthatott Magyarországra és az Európai Unióra, kockáztatva az európai, köztük a magyar polgárok biztonságát – írta kérdésében a képviselő. Egyúttal kíváncsi volt rá, hogy milyen nemzetiségű állampolgárok voltak a Magyarországon elfogott, de elengedett embercsempészek, végeztek-e nemzetbiztonsági kockázatelemzést náluk, engedtek-e el magas kockázatú személyeket, és voltak-e köztük olyanok, akik kapcsolatban álltak a tálibokkal együttműködő Haqqani-csoporttal, az al-Kaidával vagy az Iszlám Állammal.
A Pintér Sándor belügyminiszternek feltett kérdésre a minisztérium parlamenti államtitkára reagált. Rétvári Bence válaszában hosszasan ecsetelte, hogy miközben az Európai Unió a magyar határvédelem költségeinek csak egy százalékát állja, közben igen jelentősek a külföldi személyek fogva tartásának költségei a nyelvtudás hiánya és a speciális étkezés miatt, illetve, hogy a magyar büntetésvégrehajtás nem alkalmas számos különböző nemzetiségű és kultúrájú elítélt fogva tartására. Az államtitkár nem közölt adatokat az elengedett embercsempészek állampolgárságáról, csak azt említi a válaszában, hogy 70 ország állampolgárairól van szó.
Arra sem adott világos választ, hogy történt-e a kérdésben említett nemzetbiztonsági vizsgálat, csak azt írta, hogy „a kérdésben említett szervezetekkel való kapcsolatra utaló információ az érintett személyekkel kapcsolatban nem merült fel”. Kitért arra is, hogy a Belügyminisztérium által irányított szervek folyamatosan együttműködnek más rendvédelmi szervekkel, illetve nemzetbiztonsági szolgálatokkal, közösen elemzik a kockázatokat, és szükség esetén javaslatokat is tesznek.
