Meghosszabbította a Városháza-ügy miatt létrehozott vizsgálóbizottság mandátumát a Fővárosi Közgyűlés szerdán, a testület így a közgyűlés januári rendes ülésén számol be elvégzett munkájáról.
A vizsgálóbizottság elnöke Kovács Péter (Fidesz-KDNP) és az alelnök Soproni Tamás (Momentum) javaslatát a közgyűlés 18 igennel és egy tartózkodó szavazattal fogadta el. A „Városháza eladásának ügyében létrehozott” vizsgálóbizottságnak eredetileg a szerdai közgyűlési ülésen kellett volna tevékenységéről beszámolnia.
A Fővárosi Közgyűlés előző ülésén, november 24-én – a Fidesz-KDNP-frakció javaslatára – döntött a bizottság felállításáról. A testület feladata az, hogy a Városháza és a fővárosi önkormányzat más ingatlanjainak hasznosításával összefüggő állításokat tartalmazó, nemrégiben nyilvánosságra került hangfelvételekkel összefüggésben vizsgálatot folytasson le. Továbbá vizsgálnia kell a hangfelvételeken elhangzott állítások valóságtartalmát, a készítés, továbbá a nyilvánosságra kerülés körülményeit, különösen figyelemmel a jövő évi országgyűlési „választásba való esetleges idegen beavatkozás lehetőségére”.
A vizsgálóbizottság feltárja a Városháza fejlesztésével összefüggésben készített döntéselőkészítő tanulmány megrendelésének és megtárgyalásának mikéntjét és tartalmát, valamint azt, hogy születtet-e döntés a fővárosi önkormányzat bármely szervénél a városháza épületének értékesítésére. A napirend előtti vitában Kovács Péter arról beszélt, az eredetileg biztosított idő alatt nem tudják elvégezni a feladatukat, a meghívottak nem jelennek meg a testület előtt, a főjegyző akadályozza a munkájukat és a baloldali tagok megpróbálják összemosni a Városháza eladását és a vagyongazdálkodás kétes ügyeit a Tarlós-érával. Sérelmezte, hogy ha a bizottság meg akarja hallgatni Kiss Ambrus főpolgármester-helyettest, akkor a baloldali képviselők ragaszkodnak hozzá, hogy hallgassák meg Bagdy Gábort, aki Tarlós István főpolgármestersége idején volt a gazdasági ügyekért felelős főpolgármester-helyettes. Mint mondta, amíg „a baloldali politikusok lapítanak”, addig a rendőrség végzi a munkáját, házkutatást tart, de a baloldali politikusoknak ez nem tetszik. Hangsúlyozta: lehet ezen „hőbörögni”, de jobb lenne, ha kiderítenék, mi az igazság a Városháza eladása ügyében.
Soproni Tamás VI. kerületi polgármester, a vizsgálóbizottság alelnöke szerint viszont éppen ők végzik az érdemi munkát a bizottságban, például állítják össze a munkarendet, miközben az elnök „kvázi-sajtótájékoztatót” tart ülésezés helyett. Hangsúlyozta: a Városháza-ügy nem létező ügy, senki nem akarja eladni az épületet.
A közgyűlés egyhangú döntéssel helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánította a II. kerületi Jegenye-völgyet (a Szalamandra-völgyet, a Budapesten található egyetlen foltos szalamandra-állomány élőhelyét) és a III. kerületi Óbudai-szigetet szegélyező ártéri erdőt. Feloldották a részleges vadászati tilalmat a XVI. kerületi Naplás-tónál, így lehet az elszaporodott rókára, vaddisznókra és borzokra vadászni a területen.
A képviselők döntöttek arról, hogy a Fővárosi Önkormányzat újra pályázik az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) elnevezésű programba a csepeli gerincút befejező ütemének teljes előkészítésére.
Transzparensekkel, álarcban tiltakoztak
A közgyűlés jóváhagyta az Innovációs és Technológiai Minisztériummal létrejövő megállapodásokat az agglomerációs személyszállítás finanszírozásáról, ennek értelmében jövőre is 6,58 milliárd forintot fizet a főváros az agglomerációs közlekedést biztosító társaságoknak előlegként, a következő évben pedig a valós teljesítményre és költségekre alapozva számolnának el a felek.
Döntöttek arról, hogy jövőre a főváros az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó árképzési szabályok szerint vásárolja villamosenergiát a közvilágításhoz, valamint a díszvilágításhoz és karácsonyi díszítő világításhoz. A Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. számítása szerint a versenypiacon a villamosenergiáért jövőre az idei, illetve a korábban tervezett összeg kétszeresét – mintegy 7,4 milliárd forintot – kellene fizetni, míg így 4,8 milliárd forint lenne a villamosenergia költsége.
A közgyűlés döntött névtelen közterületek elnevezéséről is: parkot neveznek el az I. kerületben Végh György költő, író, műfordítóról, a XX. kerületben pedig a romániai Székelykeresztúr és Bölön – Pesterzsébet testvérvárosainak – nevét őrzik majd utcák.
A közgyűlés úgy döntött, a főváros együttműködési megállapodást köt a kerületekkel, hogy közösen szabályozzák a megosztott mikromobilitási eszközök tárolását Budapesten. A szabályozás lényege, hogy a megállapodáshoz csatlakozó önkormányzatok mikromobilitási pontokat hoznának létre, és csak itt lehetne felvenni és leadni az eszközöket. A szolgáltatók díjat fizetnének az eszközök tárolásáért, az eszközök kijelölt területen kívüli elhelyezése pedig szankcionálható lenne. A legsűrűbben lakott, belvárosi részeken négyzetkilométerenként 16, az átmeneti zónákban négyzetkilométerenként 12 mobilitási pontot hoznának létre. A külső kerületek pedig eldönthetik, hogy kijelölnek-e egy centrumterületet, ahol mikromobilitási pontokon szeretnék látni az eszközöket, vagy mindenhol engedélyezik az ajtótól-ajtóig közlekedést. A jövő év első felében 100-200 mikromobilitási pont meg is valósulna.
A képviselők az ülés kezdetén egy perces néma felállással emlékeztek a december 6-án elhunyt Kóbor Jánosra, az Omega énekesére.
A teremben megjelent hét Anonymus-álarcos aktivista is, akik közül az egyikük azt kiabálta, hogy „eladó a Városháza”, és többük kezében olyan táblák voltak, amik az Anonymous-videókból idéztek. Más aktivisták olyan transzparensekkel érkeztek, amelyek a Mocsárosdűlő megvédésére szólították fel a képviselőket.
(MTI)
