Eltelt egy hónap, ismét itt a Magyar Hang havonta jelentkező melléklete, a Budai Hang! Legfrissebb számunkban, nyolc oldalon!
Egyelőre nem tudni, meddig szünetel az ellátás a Szent János Kórház több részlegében. A kardiológiai, a gasztroenterológiai, az endokrinológiai, illetve a neurológiai osztályokon tavaly év végén, illetve január első napjaiban húzták le a rolót – elvileg ideiglenesen –, mert nem maradt hadra fogható munkaerő. Cikkünkből kiderült, miért fogytak el hirtelen az egészségügyi dolgozók, hogy a kórház mit tesz a helyzet megoldása érdekében, s hogy a kormány szerint miért csak riogatás és hangulatkeltés az egész ügy.
Az állam egészségügyi koncepcióját jól jellemzi az Egészséges Budapest Program sorsa is. A kezdeményezés eleinte jó ötletnek tűnt: a kormány öt éven keresztül évi 10 milliárd forintot ad a budapesti szakrendelők, egészségügyi intézmények modernizálására, bővítésére, cserébe a főváros vezetése támogatja az atlétikai világbajnokságot. Budapest történetének egyik legnagyobb egészségügyi fejlesztése bontakozhatott volna ki, kár, hogy csapdának bizonyult. Miközben ugyanis a 2019-ben kötött megállapodás értelmében Karácsony Gergely főpolgármester lemondott a stadionstopról, és hozzájárult az új atlétikai aréna építéséhez, a kormány utóbb több ponton is megszegte az egyezséget.
Budán ma négy autentikus törökfürdő emlékeztet az egykor virágzó termálkultúrára. A Rác, a Rudas és a Veli bej mellett a Fő utca és a Ganz utca sarkán álló Király Gyógyfürdő, amelynek egészen különös a múltja, és szomorú a jelene. A járvány idején bezárt létesítmény állapota leromlott, évtizedek óta felújításra szorul, és bár a közelmúltban pályázatot írtak ki a rekonstrukcióra, a munkálatok végül mégsem kezdődtek meg. Mi lesz a sorsa az egyik legérdekesebb hazai fürdőnek?
Nem látunk tisztán ebben a kérdésben, de jóhiszeműen azt kell gondolnom, hogy senkinek sem érdeke a fővárosi közösségi közlekedés felborítása, amivel tömegeket kényszerítenének autóba – mondta a Budai Hangnak Kiss László Óbuda-Békásmegyer polgármestere a Budapest-bérlet körüli vitáról. A kerületi vezető kifejtette, szerinte miért kell megegyeznie a kormánynak a fővárossal, és beszélt a HÉV helyzetéről is: a 2016 óta a MÁV üzemeltette vonalakon egyre nagyobb a gond, a felújítás valamiért mégsem kerül napirendre a kormánynál.
Budapest egykor talán legszebb terét ma városi autópálya vágja ketté. A Döbrentei tér aktuális állapotát látva, elképzelni is nehéz, hogy valamikor impozáns bérpaloták tekintettek le az előttük elterülő buja parkra, a kávéházból kilépő úri közönség pedig villamosra szállva gyönyörködhetett a tájban. A Duna-parti idillnek a városfejlesztési láz vetett végett: monumentális fürdővárost terveztek a Gellért-hegy lábához, és az épületek útban voltak. A beruházás végül nem valósult meg, és bár a tér egy ideig még őrizte a park emlékét, a Hegyalja út kiszélesítése, majd az Erzsébet hídi csomópont kiépítése megadta a kegyelemdöfést. Persze ez a történet közel sem ilyen egyszerű, a Döbrentei tér a város folyamatos átalakulásának dinamizmusáról, a víziók, a tervek, és a valóság kíméletlen összecsapásáról mesél. Így segíthet megérteni valamit napjaink sokszor kaotikusnak tűnő, a lobbik és a politikai érdekek mentén alakuló városfejlesztéséről.
Kerületi konzultációt indított Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata. A március 14-ig papíron vagy online kitölthető íveken hat témában kérik ki a lakosság véleményét. A kérdések a kerület életét alapvetően befolyásoló kormányzati döntésekre, illetve a helyi politikai viták kereszttüzében álló témákra fókuszálnak: a római-parti gát, illetve a Plázs helyzetéről; az egészségügyi intézmények, valamint a óvodák államosításáról; a közösségi költségvetésről; és a HÉV felújításáról kérdezik meg a lakosokat.
Közelednek az önkormányzati választások, cikkünkben azt járjuk körül, a budai kerületek hogyan készülnek a június 9-i eseményre, és milyen változásokra számíthatnak a választók. V. Naszályi Márta, Őrsi Gergely és Kiss László, az I., a II. és a III. kerület jelenlegi vezetői is elindulnak a polgármesteri székért a júniusi önkormányzati választáson. A fideszes kihívók egyelőre mindenhol ismeretlenek, ám a Budavárban egyértelműnek tűnik a kormánypárt szándéka. Az I. és a III. kerületben is megváltozott választókerületi beosztással vágnak neki a voksolásnak, előbbi esetében emiatt kevesebben kerülnek a képviselő-testületbe.
A főváros sem vonhatja ki magát a klímaváltozás hatásai alól. Az előrejelzések szerint Budapesten a következő évtizedekben gyakoribbak és hosszabbak lesznek a hőhullámok, és egyre több özönvízszerű esőzésre kell felkészülni. A hegyek ugyan enyhíthetnek valamit a hősokkon a budai oldalon, de csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogása és a zöldterületek arányának növelése jelenthet valódi megoldást a problémákra. Megkérdeztünk egy szakértőt, hogy pontosan mi vár ránk, és a cikkünkből kiderül az is, milyen különbségek lehetnek Pest és Buda időjárása között a következő évtizedekben.
A főváros születésének évében, 1873-ban látta meg a napvilágot Lajta Béla, a XX. század első évtizedeinek meghatározó építésze, akinek munkásságáról a városegyesítés 150. évfordulója apropóján tavaly decemberben nyílt kiállítás a Kiscelli Múzeumban. Írásunkban bemutatjuk Budapest egyik legfontosabb városépítőjét, aki átmenetet jelentett a szecesszióból a modernizmusba.
Mindez a legújabb Budai Hangban, a január 19-én megjelent Magyar Hang 8 oldalas mellékletében!
