Oktatási témában tartottak vitát az Európai Parlamentben. A felszólalások során a fideszes képviselő nem bontotta ki az igazság minden részletét, de a gyurcsányozás nem maradt el a Dobrev Klárának is intézett reakcióban.
A pedagógusok helyzetéről tartottak vitát az Európai Parlament strasbourgi ülésén, amelyen a területért felelős biztos, a bolgár Iliana Ivanova arról beszélt, hogy a versenyképességhez szükséges a jó minőségű oktatás. Felhívta a figyelmet, hogy ezekre a célokra felhasználhatók a helyreállítási források, illetve az Erasmus+ által biztosított lehetőségek. Ez az a két forrás, amelytől azonban – a korrupciós kockázatok, illetve a változatlanul fennálló összeférhetetlenségi okok miatt – Magyarország továbbra is bizonytalan időre el van zárva. Pedig Ivanova biztos megemlítette, hogy az Erasmus+-on belül, annak új változataként létrehozták az Erasmus+ Tanári Akadémiákat, amelyekből már 27 működik EU-szerte és az a céljuk, hogy segítséget nyújtsanak a tanároknak a digitalizáció kihívásai kezelésében.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció politikusa szerint időszerű lenne az európai oktatási minimumról közösen gondolkozni. Felszólalását azzal kezdte, hogy Magyarországon a 14 éves gyerekek majdnem fele funkcionális analfabéta, nem értik, hogy mit olvasnak. – Beszélhetünk mi itt európai oktatási térről, ahol minden európai gyereknek azonos lehetőségeket biztosítunk – folytatta Dobrev –, de amíg olyan kormányok vannak Európában, amelyek számára a szabad oktatás csak veszélyt jelent, „minden egyes forint, fillér, amit elköltenek az oktatásra, hiányzik onnan, ahonnan lopni akarnak, addig nem leszünk ebben sikeresek”.
A fideszes Bocskor Andrea arról beszélt, hogy minél kevesebb uniós befolyást szeretne látni az oktatáspolitikában, igaz, a pénzügyi támogatást hasznosnak tartja. – Az oktatás kizárólagosan a tagországok illetékességébe tartozik – figyelmeztetett Bocskor –, az EU-nak csak támogató és tanácsadó szerepe van, hogy segítse a területet. Ezt ajánlásokkal, jó gyakorlatok megosztásával, vagy a terület fejlesztését támogató kohéziós forrásokkal tehetik meg, de semmiképp sem hatáskör-elvonással vagy tartalmi beavatkozással. A magyar kormánypárti politikus hozzátette, hogy a kormány „2024. január 1-jével jelentős, átlagosan 32,2 százalékos illetményemelést valósított meg, vállalta, hogy 2025-re a diplomás átlagbér 80 százalékára emeli a pedagógusbéreket, többlet-illetményeket adnak a hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozók számára, és a különböző pluszfeladatokért pótlékok, megbízási díjak járnak.”
A fideszes politikus nem részletezte, hogy a béremelés az EU támogatásával, sőt, az EU felé tett kötelezettségvállalás keretében valósul meg. Az Európai Bizottság magyarországi képviseletének közleménye szerint közel 700 milliárd forinttal támogatja az EU a magyar pedagógusok béremelését. „Az Európai Unió az Európai Szociális Alap Pluszból 1,8 milliárd euróval – jelenlegi árfolyamon mintegy 700 milliárd forinttal – támogatja a béremelést. Ez egyben azt is jelenti, hogy az első években a béremelés javarészt EU-s forrásból valósulhat meg” – áll a bizottsági tájékoztatásban. Hozzáteszik, hogy „a tartós béremelés célja a pedagógus hivatás vonzerejének növelése, és ezáltal az oktatás minőségének és hozzáférhetőségének javítása”.
Az Európai Bizottság már közel hét éve, minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy a tanárhiány növekvő problémájának oka a bérek alacsony szintje. A pedagógusok átlagbére a diplomás átlagbér 60 százaléka körül alakult, szemben a 90 százalékos EU-átlaggal. Az oktatás javításához alapvető fontosságúnak tűnt a pedagógus hivatás vonzerejének növelése. A bizottsági közlemény is leszögezi, hogy a közszolgáltatások, így az oktatás működtetése az EU-ban a tagállamok feladata, az EU pedig az oktatás minőségének vagy hozzáférhetőségének javítását támogathatja. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az Unió Magyarország esetében rendhagyó módon a pedagógus hivatás vonzerejének növelését is ebbe a körbe sorolta. „Így vált lehetővé az e célt elősegítő, kiszámítható jövedelmet biztosító, tartós béremelés uniós támogatása” – tették egyértelművé a helyzetet.
Visszatérve az Európai Parlamentbe és Bocskor Andreához: a képviselő a felszólalásában még nem, de az utána kiadott közleményében már személyesebb hangnemet is megütött és elismerte az uniós források döntő szerepét is: „A dollárbaloldal EP-képviselői, Dobrev Klára, Gyöngyösi Márton, Ujhelyi István, Donáth Anna, Cseh Katalin, Rónai Sándor, Ara-Kovács Attila és Molnár Csaba az elmúlt években folyamatos álhírekkel próbálták megakadályozni az uniós források megérkezését, mely a nagyobb arányú pedagógus-béremelést lehetővé tette. Tevékenységük azonban kudarcba fulladt, a magyar kormány ígéretéhez híven megvalósította a tanárbéremelést” – írta.
