Az európai védelmi ipar fellendítését tűzte célul az Európai Bizottság, ennek érdekében 1,5 milliárd eurós program elindítását javasolják, amelynek köszönhetően a tagállamok az eszközök jelentős részét közösen, és egyre nagyobb mértékben Európából vásárolnák meg.
Brüsszelben, a Bizottság sajtótájékoztatóján Margrethe Vestager versenypolitikai biztos azzal indokolta a javaslatot, hogy „azoknak a változásoknak akarunk megfelelni, amelyek Európa biztonsági paradigmájában álltak elő”. Vestager szerint a védelmi ipar megfelelő gyártási kapacitás hiányában nem tud megfelelni az igényeknek, a nemzeti határok egyben strukturális széttöredezést is jelentenek, bizalmatlansággal vegyítve. Emiatt sok a párhuzamosság, érződik a hatékonyság hiánya, vagyis nem gazdaságos a védelmi piac működése.
Az egyensúlytalanságot jelzi, hogy az európai védelmi kiadások 2023-ben 100 milliárd eurót tettek ki, de ebből nyolcvan százalékot EU-n kívül költöttek el a tagállamok, és ebből hatvan százalékot az USA-ban. – Ez nem fenntartható – jelentette ki Vestager. Ennek orvoslására szolgál a bizottság négy pontos javaslata is, amellyel szeretnék elérni, hogy 2030-ra az eszközök beszerzésének negyven százaléka közösen történjen, és 50 százalékot az EU-n belülről vásároljanak a tagállamok. Jelenleg 18 százalék a közös beszerzés aránya. – Lehetővé tesszük a tagállamoknak, hogy európai védelmi projekteket hozzanak létre közös érdekek alapján, hogy stratégiai projektekben közös erőfeszítést tegyenek, így ne kelljen saját maguknak külön-külön eljárniuk – mondta Vestager. A program másfél milliárd eurós költségvetést kap, a pénzt stratégiai módon használják fel, és ösztönzik az olyan fellépéseket, amelyeket a tagállamok valósítanak meg.
A versenypolitikai biztos hangsúlyozta, hogy ezen törekvések mellett az EU fenntartja a NATO-ban vállalt elkötelezettségeit, és ez független az USA-ban zajló belpolitikai folyamatoktól. A cél egy páneurópai védelmi piac létrehozása, amelybe teljes mértékben integrálják az ukrán védelmi ipart is. Ennek jeleként az EU védelmi innovációs irodát nyit Kijevben. „Európa már évek óta veszélyben van, a béke nem magától értetődő. Eleinte a háborút a készletekből vívtuk, most az ipari termelési szakaszra térünk át” – mondta Josep Borrell külügyi főképviselő.
Hozzátette, már nem az a kérdés, hogy mennyi fegyver, lőszer van az uniós raktárakban, hanem az, hogy mennyit tudnak a tagállamok gyártani és azt milyen gyorsan tudják eljuttatni a helyszínre. Komoly eredménynek nevezte, hogy az európai hadiipar az orosz-ukrán háború kezdete óta 50 százalékkal növelte gyártási kapacitását. De további finanszírozásra és hatékonyabb gyártásra van szükség. – 2022-ben az európai védelmi beruházások 58 milliárd eurót tettek ki, 27 különböző beszerzési központon (tehát a tagállamokon – a szerk.) keresztül – tette hozzá Borrell. Az Egyesült Államok egyedül 215 milliárdért rendelt a piacról, tehát majdnem a négyszeresét az európai költésnek. – Ahogy a háború eleje óta mondom, sokkal nagyobb importra van szükségünk, mert az iparunknak egyre növekvő keresletet kell kielégíteni – fogalmazott. A most bejelentett új alap célja az is, hogy megkönnyítse a védelmi technológiákat és/vagy védelmi termékeket gyártó kkv-k és kisebb közepes piaci tőkeértékű vállalatok hitel- és/vagy tőkefinanszírozáshoz való hozzáférését.
A javaslatot még el kell fogadniuk a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is: minden bizonnyal már csak a júniusi uniós választások után kerül a döntéshozók elé.
