A nyugdíjasok mindig is kiemelt szavazói voltak az éppen kormányon lévő pártoknak, különösen a választások idején. Láthattuk ezt, amikor Medgyessy Péter miniszterelnök, a kampányban elhangzott 13. havi nyugdíjra vonatkozó ígéretet teljesítve, 2002 és 2005 között folyamatosan emelkedő összeggel valóban bevezette az extra juttatást. A jogszabály megszavazásakor a Fidesz képviselői vagy nemet nyomtak, vagy el se mentek a parlamenti ülésre. Az akkori fideszes retorika szerint ugyan igen jó állapotban adták át az országot a szociálliberális kormánynak, mégis azzal magyarázták a javaslat elutasítását, hogy annak nincs meg a fedezete.
A 13. havi nyugdíjat így 2005-2008 között meg is kapták az időskorúak, aztán elvitte a külön juttatást a 2008-as válság. Először csak korlátozásokat vezettek be, amelyek szerint 2009. január 1-től csak a 62. évüket betöltött nyugdíjasok, a rokkantsági és baleseti ellátásban részesülők voltak jogosultak a juttatásra, összegét pedig 80 ezer forintban maximálták, majd a Bajnai-kormány meg is szüntette azt. A Fidesz a 2006-os választási kampányban 19-re lapot húzott, és javasolta, hogy 2007 januárjától vezessék be a 14. havi nyugdíjat. A húzás azonban nem jött be, és sorban már a második országgyűlési választásokat bukták el.
Érdemes megnézni, hogy a Fidesz 2002-es és 2006-os, egymásnak gyökeresen ellentmondó érvelése, illetve javaslata közül melyiknek volt valóságalapja. A számok azt mutatják, hogy a 13. havi nyugdíj kifizetéséhez 2006, 2007 és 2008-ban évente több mint 200 milliárd forintot kellett a központi költségvetésből a Nyugdíjbiztosítási Alap számára utalni. Vagyis a jelenlegi kormánypárt 22 évvel ezelőtti érvelése bizonyult igaznak. Mindezek fényében igencsak felelőtlennek nevezhető a 2006-os kampányban sulykolt 14. havi nyugdíj ígérete.
Amikor 2010-ben megalakult a második Orbán-kormány, annak még a pénzügyi világválság okozta sebek gyógyításával kellett foglalkoznia, senki nem várhatta el, hogy visszaállítsa a 13. havi nyugdíj intézményét. Erre azonban akkor sem került sor, amikor a „Magyarország jobban teljesít” szlogennel kampányolt 2013-ban a Fidesz, de még akkor sem, amikor a soha nem látott világgazdasági konjunktúra utolsó évében, 2019-ben felmelegítette a szlogent. Sőt, az sem jutott eszébe a magát nyugdíjaspáritnak nevező kormánynak, hogy a Bajnai-kormány által a válság miatt felfüggesztett svájci indexálást visszavezesse, helyette 2011-ben kivezette azt a rendszert, amelyben az évenkénti nyugdíjemelést 50 százalékban az inflációhoz, 50 százalékban pedig a béremelkedéshez kötötték. Az elmúlt 13 évben tehát csak az infláció határozza meg a nyugdíjak növekedését, amelynek eredményeként a nyugdíjak értéke egyre jobban leszakadt a dinamikusan növekvő bérektől. (2001 előtt a nyugdíjemelést 30 százalékban az inflációhoz, hetven százalékban pedig a béremelkedéshez kötötték. Ezt váltotta fel az ennél kedvezőtlenebb svájci indexálás, amelyet az első Orbán-kormány vezetett be.)
A 13. havi nyugdíj gondolatát egészen 2021-ig a feledés jótékony homálya fedte. Akkor a kormány úgy döntött, a Medgyessy-féle módszer felelevenítésével, azaz négy év alatt visszavezeti a juttatást. Következett azonban a 2022-es kampány, amelyben a kormány az ellenzéki összefogástól tartva – amelyről utóbb kiderült, teljesen veszélytelen volt a hatalomra – a több mint ezer milliárd forintos osztogatás részeként egy huszárvágással a teljes 13. havi nyugdíj kifizetéséről döntött.
Annak fedezete azonban, ahogy korábban, úgy akkor sem volt meg, és jelenlegi sincs meg a nyugdíjkasszában, összegét minden évben a költségvetésnek kell biztosítani. Ennek nagysága Farkas András nyugdíjszakértő számítása szerint idén 449 milliárd forintot tesz ki. És ez az összeg a nyugdíjak emelésével párhuzamosan folyamatosan emelkedni fog minden évben. De nemcsak ez jelent extra kiadást a költségvetésnek, hiszen a 2011-ben bevezetett, a Nők 40 néven ismert korkedvezményes öregségi nyugdíj finanszírozása szintén a költségvetést terheli, és ennek összege – szintén a Nyugdíjguru alapítójának a Portfólión megjelent számítása szerint – idén 467 milliárd forintos plusz kiadást jelent, jövőre pedig több mint ötszáz milliárd forintot. Igaz, 2012-től a nyugdíjkiadások csökkentése érdekében a korkedvezményes, korengedményes, korhatár előtti teljes vagy csökkentett összegű nyugdíjakat, szolgálati nyugdíjakat, valamint a rokkantsági nyugdíjakat megszüntette a kormány.
Mindebből világosan látható, hogy a magyar nyugdíjrendszernek nemcsak a lesújtó demográfiai folyamatok hatásaival – egyre kevesebb járulékfizetőnek kell az évről-évre növekvő számú nyugdíjas ellátását biztosítani – kell megküzdenie, de a költségvetésnek a 13., valamint a Nők 40 mögé rejtett 14. havi nyugdíj fokozatosan növekvő terheit is elő kell teremteni. A kettő együtt akkora mértékű – jövőre már ezermilliárdos tételt jelentő – többletigénynek számít, amely gyorsan meg tudja ingatni a nyugdíjrendszer finanszírozási biztonságát. Ezért Farkas András, a Nyugdíjguru alapítója úgy véli: a Nők 40 feltételei a 2026-os választást követően szigorodni fognak. A szakértő szerint kétféle módon lehet majd módosítani feltételeken: egyrészt a korhatár előtti nyugdíjazás korszerű rendszerének megteremtésével, másrészt pedig a jogosító idő hosszának fokozatos emelésével.
