Mészáros Lőrinc: Az energiáimat a munka köti le, a fejlődés, a tervezés, a stratégiaalkotás

Mészáros Lőrinc: Az energiáimat a munka köti le, a fejlődés, a tervezés, a stratégiaalkotás

Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc a Fejér megyei Alcsútdobozon 2014. november 18-án (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Legutóbb néhány hete beszélt Orbán Viktorral, relatíve intenzív a kapcsolatuk – többek között ez derült ki az Index nagy Mészáros Lőrinc-interjújából.

A gazdasági fejlődésem nem két nap alatt történt meg, hanem az elmúlt 32 év munkájával jutottam el idáig. A vállalkozói világ minden lépcsőfokát megjártam, hiszen voltam kis-, közép- és nagyvállalkozó is. Ebben voltak jobb és kevésbé jó időszakok, de napról napra mindent annak rendeltem alá, hogy mindig legalább egy lépéssel előrébb tudjak jutni az utamon – ez a válasz érkezett arra a kérdésre, hogy mi lenne vele Orbán Viktor nélkül.

Mészáros Lőrincet állítása szerint nem viseli meg, hogy sokan rajta élcelődnek. „Egy munkahelyen is van beszólás, cinizmus, viccelődés, ez azzal együtt sem visel meg, hogy kicsit nagyobb játszótéren játszom. Sőt, néhány mém kifejezetten vicces, amibe az interneten belebotlik az ember. Némelyiken jót nevetek én is, de az energiáimat sokkal inkább a munka köti le, a fejlődés, a tervezés, a stratégiaalkotás.”

Aki sokat dolgozik, milliárdossá válik, merthogy pályája elején állítólag napi 18-20 órákat dolgozott? „Nem törvényszerű a milliárdossá válás, de azért érdemes sokat dolgozni, mert azzal tud csak előrejutni az ember. A munkaórák számánál fontosabb kérdés a hatékonyság, mert hiába dolgozik valaki sokat, ha nem hatékony a munkája. Azt gondolom, hogy hatékonyan dolgozom, és a vállalkozásaimat mindig hatékonyan fejlesztettem. A vállalkozásaimra költöttem az összes jövedelmemet, és nem a luxusra az elején, hiszen tisztában voltam azzal, hogy csak úgy tudok előre haladni, ha minden megtermelt forintot visszaforgatok a vállalkozásaimba.”

Több mint 350 céget irányít, több mint 40 ezer munkavállalójuk van, számon tudja tartani valamennyi érdekeltségét? – jött a kérdés, mire jelezte, hogy pontsítania kell, mert közel 400 vállakozásuk van. „Ma már a Mészáros Csoportban én sem tudok az operatív irányítással foglalkozni, az a menedzserek dolga, akiknek ez a kisujjukban van. (...) Nekem a stratégiát kell velük átbeszélni, egy tulajdonosnak az a szerepe, hogy kiadja az éves tervet, és utána elszámoltassa a menedzsereket, hogyan teljesítettek az árbevétel, az eredményesség tekintetében” – olvasható a válaszban, hozzátéve, hogy azért most is mindne nap felkel és bemegy dolgozni.

A cégcsoport fejlődése az országhatárokon belül már szerinte korlátozott, ezért stratégiai cél a külföldi terjeszkedés, jellemzően azokban az iparágakban, amelyekben idehaza is erősek. Ilyen területként említette a mezőgazdaságot és az építőipart. És hogy mik lesznek a következő lépsek? „A szállodaiparban Horvátország és Montenegró mellett Ausztriában már vannak érdekeltségeink, de megyünk tovább, például Rijeka mellett, Iciciben ötcsillagos luxusszállodát építünk, amit 20 évig a Marriott üzemeltet majd. A turizmus mellett a mezőgazdaságban és az építőiparban is készen állunk a terjeszkedésre, akvizíciós tárgyalásainkkal a régiós piacokra fókuszálunk. Mára tartunk ott, hogy megengedhessük magunknak jól működő vállalatok megvásárlását, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy a lepusztultak rehabilitációja, újraépítése olyan hosszú folyamat, ami túl sok idő, túl sok pénz. Elsősorban Európában terjeszkedünk, de Észak-Afrikában, Líbiában, illetve a Közel-Keleten, Ománban is vannak érdekeltségeink. Haladunk előre, több komoly akvizíció előtt állunk, ami még nem nyilvános, de az első fél évben több is lezárulhat.”

És hogy mennyire jellemzőek ekkora cégek? „Szétnéztem Európában, ennyinemű tevékenységgel foglalkozó cégcsoportból csak egyetlen egy van a miénken kívül, Törökországban. A legtöbb családi cégből lett nagyvállalat megáll egy vagy két iparágnál, szerénytelenül mondhatjuk, hogy ennél a tízmilliós piacnál mi már messzebbre tekintünk, még nagyobbat szeretnénk alkotni.” 

„Versenyhelyzet van, itthon és mindenhol máshol is. Az egy ultraliberális, már-már kommunista jelmondat, hogy nálunk a magyar vállalkozók csak úgy megkapják a munkákat, osztogatják nekik. Nem igaz, ezt kikérem magamnak, de kikérem minden magyar vállalkozó nevében. Ez egy tévhit, egy vicc, a világ nem úgy működik, hogy van egy joystick, és azzal állítgatják a pénzcsapot, hogy ki mennyit kap. A megrendelésekért meg kell dolgozni, versenyezni, elnyerni, majd első osztályú minőségben, határidőre, pluszköltség nélkül elvégezni a munkát” – ez a válasz arra a felvetésre született, hogy mindenhol előnyben vannak a hazai vállalkozók.

Bár a G-nap előtt még csak 7,7 milliárdra becsülték a vagyonát, ma pedig már közel 600-ra, állítása szerint az ő életét ne, befolyásolta az Orbán-Simicska-háború. „Felőlem bármilyen szervezet felállhat, nálam minden transzparens, nyitott könyv” – ez a válasz arra kérdésre született, hogy uniós szinten szigorúbban fogják vizsgálni a magántőkealapokat, amiből neki is több van.

És hogy állnak a külföldi vendégmunkásokkal? „A mi filozófiánk az, hogy magyar embereket kell foglalkoztatni, ezt próbáljuk is betartani. Nálunk két helyen dolgoznak külföldiek, ázsiai vendégmunkások. A Gallicoopot amikor felvásároltuk, már dolgoztak ott mongolok, kvázi örököltük őket, de beilleszkedtek, megbízhatóak, és ez a legfontosabb. Néhány szállodában a Hunguestnél is vannak külföldi munkavállalók, köztük filippinók is, azokat a munkanemeket töltjük fel általuk a szállodaiparban, amelyekre nehéz magyar dolgozókat találni. Összesen beszélünk 400-500 emberről, a cégcsoport munkavállalóinak alig 1 százalékát adják.” 

Arra a kérdésre, hogy tervben van-e áruházláncok vásárlása, ez a válasz érkezett: „A meglévő áruházláncok megvásárlása vagy azokban üzletrész szerzése hosszú ideje terv, de önmérsékletre int, hogy kockázatos szektorról beszélünk, ha csökken a fogyasztás, az itt rögtön lecsapódik.” Itthon és külföldön is több leghetőséget megvizsgáltak, de egyelőre arra a döntésre jutottak, hogy nem fektetnek be az ágazatban.

Magyarország legvagyonosabb embere, Orbán Viktor gyerekkori barátja az utóbbi időben keveset szerepel a nyilvánosságba, különösen azóta, hogy lencsevégre kapták egy gigantikus luxusjachton és hogy ezzel párhuzamosan Pesty László dokumentumfilmes káros jelenségként kezdett el hivatkozni az úgynevezett „Lölő-jelenségre”. Mészáros eleve ritkán ad interjút, legutóbb az állami tulajdonba került Nemzeti Sportnak szólalt meg, a téma kizárólag a labdarúgás volt. Ebben Felcsút egykori polgármestere arról beszélt többek között, hogy az általa és Orbán Viktor által alapított Puskás Akadémiára szerinte a névadó, „Öcsi bácsi is büszke lenne”. Az interjút az állami sportnapilap főszerkesztője jegyezte, aki korábban a Puskás Akadémia sajtósa volt.

Nyilatkozott már a milliárdos az Indexnek is, még 2021-ben. Ebben az interjúban arról beszélt, hogy sokaknak nem tetszik az ő „elkötelezett jobboldali kiállása” és érthetőnek nevezte, hogy „az ellenzék a Mészáros Csoporton és más, jobboldalhoz kötődő gazdasági szereplőkön keresztül támadja a kormányt”. A politikai hátszéllel megnyert közbeszerzések kérdése már ebben a beszélgetésben is felbukkan, Mészáros azt mondja róla, hogy „balliberális tévhit, hogy a munkákat odaadják a vállalkozóknak”.