Immár negyedik hónapja listavezetők vagyunk egy fontos gazdasági mutatóban, de erre nem lehetünk különösebben büszkék: az Eurostat második februári adatközlése szerint 25,8 százalékos inflációval továbbra is Európa-bajnokok vagyunk. A számok azt mutatják, 2,5-szer akkora a pénzromlás üteme, mint a januárról februárra 10-ről 9,9 százalékra csökkent uniós átlag. Az eurózóna átlagához képest még elkeserítőbb a kép, hiszen annak 8,5 százalékos értékénél több mint háromszor magasabb a magyarországi infláció.
A kép nemcsak azért siralmas, mert messze vagyunk az átlagtól, hanem azért is, mert az ezüstérmes letteknél is csak 20,1 százalékot mértek, a dobogóra még felférő cseheknél pedig 18,4 százalékos a pénzromlás mértéke. A másik két visegrádi ország közül Szlovákiában – 15,4 százalékos értékkel – több mint tíz százalékponttal alacsonyabb az infláció, mint nálunk, de a lengyelek 17,2 százalékos értékkel szintén húsz százalék alatt maradtak.
Bár más területen is az átlagnál gyorsabb volt az áremelkedés üteme, a kiugró magyar adatot jelentősen emelte a hihetetlenül magas, 47 százalékos élelmiszerinfláció. Ebben a tekintetben is hatalmas az „előnyünk” a második helyezett litvánokkal szemben, ahol 29,7 százalékkal voltak drágábbak az élelmiszerek, mint egy évvel korábban. Nem sokkal marad el mögöttük a harmadik Szlovákia, ahol 28,7 százalékos élelmiszerdrágulást mértek. Ugyanakkor az is tény, hogy ennek a mutatónak az uniós átlaga is 19,5 százalék, és egyedül Ciprus tudott tíz százalék alá kerülni 9,1 százalékos értékkel.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető gazdasági elemzője az adatokat áttekintve arra mutatott rá, hogy az eurózóna kedvező adatában része van az energiaárak csökkenésének, hiszen havi összevetésben egy százalékos áresésről beszélünk. A másik oldalon ugyanakkor tény, hogy szinte minden más termék ára közel ugyanilyen tempóban emelkedett az év második hónapjában.
– Az euróövezeti infláció azért nem tudott a januári 8,6 százalékról jobban mérséklődni, mert a feldolgozatlan élelmiszerek ára januárhoz képest 3,7 százalékkal emelkedett, amire nem nagyon láttunk korábban példát. Ennek oka az aszály, illetve az egyéb kínálati zavarok voltak – mondta az elemző.
Virovácz Péter a magyar adatokat elemezve arról beszélt, hogy az infláció jelentősebb csökkenésére először áprilisban számíthatunk. Ugyanis a tavalyi év negyedik hónapjában ugrottak meg drasztikusan az energiaárak, megemelve a bázisadatok értékét. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy idén áprilisban akár több százalékkal is lassulhat az infláció, de igazán nagy csökkenésre inkább az év második felében lehet számítani. Jó hír ugyanakkor, hogy a januárról februárra mért havi infláció alig 0,8 százalékos, ami megegyezik az uniós, illetve az euróövezeti átlaggal.
– Ez azt jelenti, ha havi összevetésben tudjuk tartani az unió inflációs átlagát, akkor is viszonylag sokáig fog tartani, mire érdemben közeledünk az éves infláció tekintetében az európai országok átlagához. Az év végére ugyan már várhatóan egyszámjegyű lesz a hazai infláció, de sajnos nagy az esély, hogy akkor is valahol az élmezőnyben leszünk – mondta az elemző.
Virovácz Péter kérdésünkre elmondta, ahogy már korábban is jelezte, továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy minden erőfeszítés ellenére relatíve magasban – az 5-8 százalék közötti régióban – ragadhat a pénzromlás hazai értéke. Örömteli ugyan, hogy a szolgáltatások ára nem emelkedett drasztikusan, de több veszélyes tényező továbbra is hat a magyar gazdaságra. Így például a kormány által felvázolt jövő évi gazdaságpolitikai 2024-ben tovább erősítheti az amúgy is jelentős munkaerőhiányt, ami felhajthatja a béreket. Ez egyben azt is jelenti, hogy az infláció lassulásával a bérek vásárlóereje nőni fog, bővül a kereslet, ami a vállalatokat áremelésre ösztönözheti.
Az elemző további kockázatként említette a most kibontakozóban lévő bankválságot, amely már nemcsak az Egyesült Államokat, hanem Európát is érinti, így továbbra is fennmaradhat a magas hazai kamatkörnyezet, vagyis a korábban vártnál több bizonytalansági tényezővel kell szembenéznie az európai és a magyar gazdaságnak.
