Ahogy a korábbi években, idén is trükközik a kormány a nyugdíjemeléssel. De vajon hogyan hajlítják meg a valóságot?
Az első trükk – amelyet 2015 óta következetesen alkalmaz –, hogy rendszeresen alultervezi az inflációt. Ez azért lényeges, mert a vonatkozó törvény értelmében a pénzromlás várható értékével kell emelni az időskori nyugellátás mértékét minden esztendő elején. Az idei költségvetésben a várható inflációt 15 százalékban rögzítette a kormány, és ennyivel emelték a nyugdíjak értékét. Pedig már tavaly augusztusban is nagyobb volt ennél a pénzromlás mértéke, decemberre pedig 24,5 százalékra emelkedett, majd januárban 25,7 százalékon tetőzött. Miután pedig 2022 első harmadában még tíz százalék alatt volt a mutató értéke, és júniusban is csak 11,7 százalékot mért a KSH, világos volt, az alacsony bázis miatt nagyon nehéz elképzelni a 15 százalékos, vagy annál alacsonyabb inflációt az év egészében. Erre egyébként több elemző is felhívta a figyelmet.
A nyugdíjasok hitelezik a kormányt
A második trükk, hogy csak novemberben korrigálják az év eleji emelést, mégpedig becslés alapján. A nyugdíjtörvény ugyanis azt írja elő, hogy novemberben az év első nyolc hónapjának inflációs adatai alapján készült becslés mértékéig kell kiegészíteni a nyugdíjakat, amennyiben a várt érték magasabb, mint az év eleji emelés. Ez egyben azt is jelenti, hogy az év elejétől a nyugdíjasok hitelezik a kormányt az időben meg nem kapott ellátás erejéig, ami a kormány számítása szerint összességében 190 milliárd forint.
– Miután a tárgyévre vonatkozóan a törvény nem ír elő egyéb kötelezettséget, amennyiben a becsült értéknél magasabb a pénzromlás tényleges mértéke, akkor azt nem lehet korrigálni, vagyis a különbséget már soha nem kapják meg a nyugdíjasok. Vagyis, ha az idei évre a kormány által várt 18,5 százalékos nyugdíjas inflációnál nagyobb, például az általam várt 19 százalék lesz a nyugdíjas infláció tényleges értéke, akkor a két szám közötti 0,5 százaléknyi különbséget soha nem kapják meg a nyugdíjasok. Ez volt a helyzet például a tavalyi évben is, amikor három lépésben a becsült 14 százalékos emelést kaptak a nyugdíjasok, ezzel szemben a KSH által közölt tavalyi nyugdíjas infláció 15,2 százalék volt, azaz 1,2 százaléknyi emelésre hiába vártak az időskorúak. A következő – Varga Mihály pénzügyminiszter szerinti hat százalékos – emelésre csak a következő év elején kerül sor – mondta kérdésünkre Farkas András.
A Nyugdíjguru alapítója úgy számolt, hogy miután a nyugdíjas infláció minden hónapban átlagosan 1,3 százalékkal volt magasabb, mint a normál infláció, a kormányzat által várt 17,7 százalékra 1,3 százalékot kellene rászámolni, így 19 százaléknyi lehetne az emelés, azaz 3,6 százalékot kellene emelni a kormány által megadott 3,1 százalékkal szemben.
Azt is megkérdeztük a szakembertől – ami sokak számára nem világos –, hogy miként lehet a 18,5 százalékos becsült, és a 15 százalékos januári emelés közötti 3,5 százalékból 3,1 százalékos emelés. Farkas András elmondta, ha a januári 15 százalékos emelést (1,15) megszorozzuk a 3,1 százalékos emeléssel (1,031), akkor valóban 18,5 százalékos emelés jön ki (1,185), tehát jól számolt a kormány.
A jelenlegi rendszer garantálja a lecsúszást
Farkas András arra is felhívta a figyelmet, hogy a mostani emelés konkrét számai rámutatnak a hazai nyugdíjrendszer alapvető problémáira is. Havi 40 ezres nyugdíjjal – amely összeg alatti ellátást mintegy 23 ezren kapnak – például 1240 forint az emelés havi értéke, amíg kétmillió forintos nyugdíj esetén ugyanez 62 ezer forint. – Ezt az aránytalanságot mindenképpen kezelni kellene, mert így a szegényebb nyugdíjasok mind jobban leszakadnak a magasabb nyugdíjjal rendelkezőktől. Ennek a problémának a kezelésére jó lehetőséget nyújtana az Európai Unió által elvárt nyugdíjrendszer átalakítás, amelyet 2025 első negyedéig kellene bevezetni. Átvehetnénk például az osztrák rendszert, amelyben sávos emelést alkalmaznak: az alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők nagyobb arányú emelést kapnak, mint a tehetősebbek, és ahogy emelkedik az ellátás havi összege, úgy lesz százalékosan egyre kisebb az emelés mértéke – emelte ki a leszakadást lassító egyik lehetséges megoldást a szakember.
– De nem csupán ez a gond a magyar nyugdíjrendszerrel – hangsúlyozta a szakértő. – Óriási probléma, hogy a régebben megállapított nyugdíjak – éppen azért, mert az emelésnél nem veszik figyelembe a bérnövekedést – minden olyan évben veszítenek értékükből az aktív keresők jövedelméhez képest, amikor az inflációt meghaladó mértékű a bérek növekedése. Így egyre nagyobb lesz a szakadék a nyugdíjasok és a munkában állók jövedelme, és így életszínvonala között, azaz folyamatos a lecsúszás. Ezt szintén kezelni kellene a nyugdíjrendszer várható átalakításánál.
Kérdésünkre Farkas András elmondta, a korábban alkalmazott svájci indexálás – amit sokan vissza szeretnének állítani – ebben az évben kedvezőtlenebb lenne, mint a jelenleg alkalmazott, kizárólag az inflációt figyelembe vevő módszer. A svájci rendszerben ugyanis az emelés fele az inflációhoz kötött, a másik fele pedig a nemzetgazdasági nettó átlagkereset növekedéséhez. Idén azonban az infláció magasabb volt, mint a keresetnövekedés. Akkor azonban, amikor mérsékelt az infláció, a bérnövekedés azonban jelentős – ez volt a jellemző a 2015 utáni 5-6 évre –, kedvezőbb lenne a svájci indexálás. – A nyugdíjasok számára pedig egy olyan vegyes rendszer lenne a kedvező – amely egyelőre az álom kategóriába tartozik, és – amelyben a magas infláció idején az inflációhoz igazítanák az emelést, ha pedig magas a keresetemelkedés, akkor a svájci rendszert alkalmaznák – mondta a szakember.
Orbán félrevezeti a nyugdíjasokat
A harmadik trükk, amit a nyugdíjemelés kommunikációjánál alkalmazott a kormány, hogy nagyobb emelésről beszélnek, mint amire ténylegesen sor került. Orbán Viktor ugyanis videóüzenetében arról beszélt, hogy „novemberben átlagosan közel félhavi nyugdíjjal többet visz majd a postás”. A pontos számítás szerint ezzel szemben azt mutatja, hogy a 3,1 százalékos emelést megszorozva a 11+1 havi (január-novemberi + a 13. havi) nyugdíjjal, nem ötven, hanem 37,2 százalékot kapunk, ami azért messze van a félhavi nyugdíjtól.
Végül a negyedik trükköt maga a miniszterelnök leplezi le, a fenti videóban ugyanis a következőket mondja Orbán Viktor: „Még 2010-ben megállapodtunk, hogy a nemzeti kormány megőrzi nyugdíjak értékét.” Később így folytatja „ezért a nyugdíjak értékét minden évben megőriztük.” A kormányfő állításával szemben tavaly egészen biztosan nem tartották meg értéküket a nyugdíjak, hiszen – amint arra fentebb Farkas András felhívta a figyelmet – 1,2 százalékkal kisebb emelést kaptak a szépkorúak, mint amennyi a KSH által 2022 évre közölt hivatalos nyugdíjas infláció, azaz ennyit veszített értékéből a nyugdíj.
