Családbarát kormány?

Családbarát kormány?

Fotó: Unsplash/Michael Longmire

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Úgy tűnik, az Orbán-kormánynak ismét sikerült – nehéz és áldozatos munkával – megvédenie a magyar családokat. Ezúttal talán úgy, hogy erre a segítségre a „magyarok” nem is tartottak igényt, sőt. Az alábbi táblázat egymás mellé rendeli az inflációs ráta és a lakossági vásárlások az előző év hasonló időszakához viszonyított százalékos arányát, havi bontásban.

Mint látható, az infláció és a lakosság vásárlásai között meglehetősen szoros összefüggés van: amikor 2022 márciusában a pénzromlás durva növekedésnek indult, előbb csökkenni kezdett a kiskereskedelem forgalmának növekedési üteme, majd decembertől (pedig ekkor van ugyebár Mikulás, karácsony és szilveszter) már effektív visszaesés is mutatkozott. Ez a visszaesés ráadásul a konkrét termékek szintjén jóval nagyobb, mint forintban, hiszen ha a kiskereskedelem árbevétele a magasabb árak ellenére is csökken, akkor nyilván kevesebb árut vásároltak az emberek.

Hogy ez miért jó a „magyar családok” szempontjából? Hát mert így tettünk egy lépést a fenntarthatóság felé! Csökkent a pazarlás, kevesebb a kidobott étel és a feleslegesen lecserélt műszaki cikk. Az emberek rájöttek, hogy nem kell mindenáron követni a legújabb divatőrületeket, a tavalyi göncökben is ki lehet menni az utcára vagy a strandra. Mind többen szakítottak a fogyasztói társadalom diktálta vásárlási tébollyal. Igaz persze, hogy eközben a vásárlói kosarakba nemcsak kevesebb termék került, hanem a kényszerű spórolás okán gyengébb minőségűek is. Ez nem túl jó hír ugyan, de tudjuk: nincsen rózsa tövis nélkül. Úgyhogy örvendezzünk, és dicsérjük a népéről gondoskodó vezetőnk bölcsességét!

Mellesleg: az adatokból az is látható, hogy bár az utóbbi hónapokban a KSH csökkenő inflációról ad híreket, a kiskereskedelem forgalma még mindig 7-8 százalékkal marad el a tavalyi (már akkor is csekély) mértékétől. A jelenségnek két különböző oka is lehet: az elmúlt másfél évben vagy vérünkké vált a tudatos vásárlói magatartás, vagy a „magyar családok” zöme felélte minden tartalékát. Hogy melyik igaz, ki tudja? Talán még bölcs és családbarát kormányunk sem.