Mikor megláttam a hírt hogy a Mészáros Lőrincék egy gigantikus jachton tűntek fel az olasz tengeren, azonnal megszólalt a fejemben az „átmenet zavaros évtizedének” nagy slágere, az Álomhajó. Hiszen ahogyan ez a szám indul, az tökéletesen visszaadja az érzést, amit valószínűleg velem együtt sokan gondolnak erről az egész történetről.
„Tekerem a szöveget, tépem a számat,
De ki az, akit érdekel, hogy mi az, ami fáraszt,
Hogy idegesít, vagy felfordul a gyomrom?
Nem is mondom el neked, hogy mi is az én gondom,
Élj a mának, a hawaii nyárnak!
Mert akármilyen hideg van, az ilyenek nem fáznak,
Hát rázd meg magad, ébresztő,
És hidd el nekem, te leszel a nagymenő!”
Az Álomhajó-párhuzamnak azonban még nincsen vége, hiszen a magyar poptörténet egyik legnagyobb botránya az volt, mikor kiderült, hogy a Carpe Diem együttes slágerét, az Álomhajót nem a dal Dél-Afrikában fogatott klipjében szereplő Funnah Fanny, hanem Sefanidu Janula énekelte fel a stúdióban. Világok omlottak össze sokakban, mikor kiderült, hogy Fanny tulajdonképpen csak tátogott. Stefanidu Janula olyan Funnah Fannynak, mint Mészáros Lőrinc Orbán Viktornak. Mert Mészáros is olyasvalaki, akit a háttérben hagynak, cserébe viszont legalább itt ő volt az, akit „nyaralni vitt az álomhajó”.
A Pesty László által megfogalmazott Lölő-jelenség az ilyen alkalmakkor érthető meg igazán. „Kirakatban lopás, csalás, zsarolás” – fogalmazott a rendszerváltó dokumentumfilmes, amit a hozzá hasonló Fidesz-hívek többnyire azzal igazolnak, hogy az ellopott, kizsarolt, összecsalt javak eredményeképpen, a posztkommunista gazdasági elittel szemben létrejön a patrióta, magyar érdeket szem előtt tartó tőkésosztály. Hát most ott van a fotókon, hogy mivé lett ez a bizonyos magyar érdek: ott lötyög Andi húgymeleg tejeskávéja alján, és ott csurog a fedélzeti medencéből kimászó, gázszerelőből lett tenderbáró félpucér felsőtestén.
Amúgy meg teljesen mindegy ki emel szót a jelenség kapcsán, akár Pesty, akár más, nem lesz belőle sláger. Még annyira sem fog hallatszódni, mint Funnah Fanny tátogása.
