A Fidesz néha hibázik. Elszoktunk ettől, tán fel se ismerjük már, ha bekövetkezik a gikszer, pedig most, hogy az oktatásért, és a pedagógusokért szervezett élőlánccal indult a pedagógusok világnapja, és tüntetéssel ért véget, akár az oly ritka eseményt (a kormánypárt ballépése) is kiolvashatjuk a jelekből.
Holott semmi különös nem történt. A Fidesz hozta a formáját, és tette, amihez ért, amit tud: előbb gőgösen elzárkózott, majd kardcsörtetve fenyegetőzött, végül odacsapott. Demokratikus menetrend, ugyebár. Csakhogy a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium öt tanárának azonnali kirúgásával elpattant az a bizonyos húr. Nem, ez nem jelenti azt, hogy Orbán Viktor meg fog bukni. Sőt, még azt sem jelenti, hogy a kabinet végre érdemben foglalkoztatni méltóztatik az oktatás súlyos válságával, mi több, azt sem, hogy a korábbiaknál több tanár vesz majd részt az országos sztrájkban. És mégis, valami megváltozott. Több lett. Nagyobb. Kiterjedtebb. Átfogóbb.
A diákok kiállása példátlan és példamutató. A diák, aki azért tüntet, mert tanulni akar – tényleg unortodox ország vagyunk. Ahogy a Közép-Pesti Tankerületi Központ igazgatója, Házlinger György és munkatársa a Szent István Gimnázium három tanárának címzett figyelmeztető levéllel végigmegy a tanáraikért némán tüntető fiatalok között, az máris korszakszimbólum, mert itt és most valami megszületett. Senki sem tudja, mi lesz belőle, de ez igazából nem is érdekes. A magyar társadalom szétvertsége túl van azon a szinten, hogy bármiféle kiállás, gesztus szikrája lehessen bármiféle nagyobb változásnak.
Csakhogy.
A Fidesz, vagy Orbán Viktor személyesen – ugyanis kormányzati másod-, harmadkörökben terjengő pletyka szerint Varga Judit és Gulyás Gergely
kabinetülésről kabinetülésre előhozakodik a felvetéssel, hogy esetleg most már kezdeni kellene valamit az oktatással, amire Orbán Viktor csak annyit válaszol: nem – kihagyta az egyenletből az orosz-ukrán háborút, a rekordinflációt, a mélyülő gazdasági válságot, a recessziót. Konkrétan, hogy üres a kassza, semmire nincs pénz. Már nem az a kérdés, hogy mely beruházások csúsznak, hanem, hogy pár hónap múlva ki tudják-e fizetni a nyugdíjakat – és ezt nem én mondom, hanem a NER több szereplője. Márpedig, ha nincs pénz, akkor az oktatásra, a pedagógusok béremelésére még annyira sincs – és itt érnek össze a szálak, az a bizonyos több, nagyobb, kiterjedtebb, átfogóbb valami, ami megérkezett a tanárok köré, mögé, meg a legatyásodott állam, amely, ha akarna, se tudna most többet adni a pedagógusoknak. Hát ilyen, ha már nem csak közeleg a tél.
Olvassa reggeli véleménycikkünket, valamint az elmúlt nap legfontosabb híreit és a következő órák várható eseményeit összefoglaló „képbehozónkat” kora reggel már a postafiókjába érkező hírlevelünkben! A kávé koffein a testnek, a Magyar Hang reggeli hírlevele koffein a szellemnek! Iratkozzon fel és kezdje velünk a napot!
