Az Ahsoka ígéretesen indul, az évad közepén pedig kifejezetten erős pillanatai is akadnak. A folytatás viszont kevésbé emlékezetes.
Kritika
Hőseink számára elérhetetlennek tűnik a teljes boldogság: szexuális harmónia vagy szellemi összhang lehetséges, de mintha a kettő együtt nemigen működne.
A Réka és az oltatlanokban egy nagyszabású előadás lehetősége bomlik ki – sajnos töredékeiben, beteljesedés nélkül. Kritika.
Ritka, hogy egy olyan film címét, mint a Roving Woman (Kóbor nő), ne fordítsák magyarra. A néző már rögtön gyanakszik, hogy valamiféle utalásról van szó.
Vásári komédiává alacsonyítja az atombomba tragédiáját az Oppenheimer című film.
Nem kérdés a Barbie esetében, hogy feminista tanmesével állunk szemben. Szerencsére viszont sikerült megtalálni a középutat: nemcsak mondanivalót kapunk, de öniróniát és szerethető történetet is.
Két rövid dokumentumfilm is foglalkozott az elmúlt években a kommunista idők nyomasztó paranoiájával. A KAFF és a Mozgókép Fesztivál vetítésein jártunk.
Nem értem Wes Anderson legújabb filmjét. Ahogy nem értettem az előzőt, A Francia Kiadást sem.
Az Indiana Jones és a sors tárcsája nem lett rossz, de különösebben kiemelkedő sem. Meglepne, ha akadnának olyanok, akik ezzel a filmmel szeretnék meg a szériát.
Az Akkor éjjel mesteri, rendkívüli erejű krimi arról, hogy milyen jóvátehetetlen károkat, szenvedést okoznak a legembertelenebb bűncselekmények.
A Mások gyerekei igazán francia film, beszéljünk akár a zeneválasztásról, érzékiségről vagy egy párkapcsolat finom árnyalatainak bemutatásáról.
Vannak történetek, amelyeket időről időre érdemes újramesélni. A kis hableány új változatát viszont teljesen felesleges volt elkészíteni.
A Mandalorian minden hibája ellenére az újkori Star Wars egyik legminőségibb terméke. Annak ellenére (vagy éppen amiatt?) az, hogy nem igazán váltja meg a messzi-messzi galaxist.
Nem biztos, hogy a kötelezően letolt nadrág és az erőltetett technoparti hozza vissza az életbe a haldokló művészszínházat.
Ritka az, hogy két új, egymástól teljesen független mozifilm ennyire illeszkedjen egymáshoz. Márpedig A csendes lány mintha csak a Volt egyszer egy nyár párdarabja lenne.