Háromszor annyian érkeztek októberben a balkáni migrációs útvonalon, mint egy évvel ezelőtt – derül ki az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynökségének (Frontex) legújabb közléséből, amely szerint az idei év első tíz hónapjában 281 ezer határsértést jelentettek az unió külső határain. Ez a szám 77 százalékkal magasabb, mint a tavalyi év azonos időszakában, így az idei évben jóval nagyobb nyomással szembesülnek az uniós országok.
A balkáni migrációs útvonalon fekvő országokat más problémák is sújtják. Horvátország ugyanis hamarosan csatlakozik a Schengeni övezethez, így vonzóbb célpont lehet. Ha ugyanis a Bosznia-Hercegovina és Horvátország közötti szakaszon sikerül átkelniük, akkor jóval könnyebben eljuthatnak Nyugat-Európa országaiba. Szlovénia máris jelezte, hogy fenntartja az ellenőrzést a Horvátországgal közös határszakaszon akkor is, ha a szomszédos ország január 1-jével csatlakozik a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez. Tanja Fajon szlovén külügyminiszter november közepén ezt úgy indokolta, nem akarják, hogy Szlovénia a bevándorlók és menekültek számának növekedése miatt zsákutcává váljon. A külügyér szerint ahhoz, hogy megszűnjön a schengeni övezeten belüli határellenőrzés, világos szabályokat kell felállítani az övezethez tartozó országokban, az évek óta készülő reformokat végre meg kell valósítani, különben Schengen súlyos veszélybe kerülhet.
Szlovéniához hasonlóan Boszniában is egyre többen aggódnak Horvátország schengeni csatlakozása miatt. Mint tranzitországra, Boszniára nagyobb nyomás nehezedhet emiatt a közeljövőben, pedig a hatóságok eddig is nehezen birkóztak meg a helyzettel. Az elmúlt két hónapban máris megnőtt az országba érkező hazájukat elhagyók száma, mert az embercsempészek és az őket igénybe vevők körében elterjedt, hogy a schengeni övezethez való csatlakozással Zágrábnak változtatnia kell a migrációval kapcsolatos szabályain. Ezek eddig lehetővé tették, hogy a migránsok hét napig legálisan tartózkodjanak az országban, januártól azonban sokkal szigorúbb szabályok lépnek életbe.
Ami pedig Horvátországot illeti, az idei év rengeteg kihívást tartogatott. Davor Bozinovic horvát belügyminiszter hétfőn közölte, hogy az országba idén 36 ezer migráns érkezett, 145 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A tárcavezető annak kapcsán nyilatkozott, hogy a növekvő migráció miatt Zágrábban és Rijekában a városi vezetésnek már segélysátrakat kellett felállítania a pályaudvarok közelében. A belügyminiszter emellett felhívta a figyelmet arra, hogy nőtt azok száma is – például a burundiaké –, akiket eddig nem regisztráltak a balkáni migránsútvonalon. A horvátok szerint ez a helyzet úgy állhatott elő, hogy a szomszédos országok nem hangolták össze vízumpolitikájukat az Európai Unióval, így vannak olyanok, akik repülővel érkezhetnek Belgrádba és Szarajevóba.
A Szerbiába érkező bevándorlók emelkedő száma természetesen a magyar statisztikákban is megmutatkozik. A hazai rendőrség szerint Magyarország déli határszakaszán idén november 20-áig már több mint 250 ezer alkalommal intézkedtek az illegális migránsokkal és őket segítő embercsempészekkel szemben (tavaly ugyanebben az időszakban ez a szám 109 ezer volt). A legnagyobb változást most mégis a horgosiak érzékelik, a délvidéki faluban időnként 50–100 embert is látni, a környező erdőkben és mezőgazdasági birtokokon több százan is lehetnek. Ők általában taxival jutnak el idáig Szabadkáról, ahová busszal utaznak Belgrádból. A szerb hatóságok nem akadályozzák a mozgásukat, ezért könnyen eljutnak az ország északi részére. Innen aztán az embercsempészeké a főszerep, akik újabban egyre erőszakosabban lépnek fel, ha rendőri ellenőrzésre utaló körülményeket észlelnek. Ilyenkor a migránsokat hátrahagyva menekülnek, hogy azután tovább folytassák tevékenységüket.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/48. számában jelent meg november 25-én.
