Emmanuel Macron francia államfő az elővárosokban harmadik éjszaka folytatódott zavargások kapcsán a szülők felelősségére figyelmeztetett pénteken a belügyminisztériumban összehívott tárcaközi válságtanácskozást követően. „A szülők felelőssége otthon tartani a gyerekeiket, mindannyiunk nyugalma érdekében fontos a szülői felelősség teljes körű gyakorlása. Hangsúlyozom a polgármesterek és a családapák felelősségét. A köztársaságnak nem dolga helyettesítenie őket” – fogalmazott a francia elnök, aki szerint az internetes közösségi oldalak „meghatározó szerepet játszanak az elmúlt napok történéseiben”.
Macron szerint az erőszakba torkolló éjszakai gyülekezéseket a Snapchat, a TikTok és más közösségi oldalak segítségével szervezik, és a fiatalok között versengés folyik az erőszak másolásában. „Időnként az az érzésünk, hogy egyesek az utcán folytatják a videójátékokat, amelyektől megrészegültek” – tette hozzá. Jelezte, hogy a hatóságok kötelezik a szolgáltatókat a zavargásokról készült felvételek törlésére és a felhasználók azonosítására.
Rendőrségi források szerint a péntekre virradóra előállított 875 rendbontó – akik közül 408-at a párizsi régióban vettek őrizetbe – háromnegyede kiskorú, a zavargások résztvevőinek átlagéletkora 17 év. Kizárólag fiúkról és fiatal férfiakról van szó, és egy részük a tavaszi több százezres nyugdíjreform elleni tüntetések résztvevői közé keveredő rendbontókhoz hasonlóan antikapitalista anarchista. Egy másik csoport az elővárosok hátrányos helyzetűnek számító lakótelepein lakó tinédzserekből áll – jegyzi meg tudósításában az MTI.
– Elfogadhatatlanul kihasználják egy tinédzser halálát, amelyet mindannyian elítélünk, miközben most a megemlékezés és a gyász ideje van – hangsúlyozta a francia elnök, határozottan elítélve „az igazolhatatlan erőszakot, amelynek nincsen semmilyen legitimitása”. Macron egyébként méltatta a rendőrség „gyors és megfelelő” fellépését, jelezve, hogy a francia belügyminisztérium az eddigi 40 ezer rendfenntartón felül „további erőket” mozgósít péntek éjszaka az utcákon. A francia államfő megerősítette, hogy a „legérzékenyebben érintett megyében” elmaradnak az ünnepi események és tömegrendezvények, három településen is éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el a helyi hatóságok hétfőig. Az ellenzéki jobboldal által szorgalmazott rendkívüli állapot esetleges kihirdetése azonban továbbra sem volt napirenden a válságtanácskozáson.
A zavargások azt követően kezdődtek, hogy a Párizstól nyugatra található Nanterre-ben kedd reggel egy rendőr agyonlőtt egy 17 éves helyi lakost, aki ellenállást tanúsított egy közúti ellenőrzéskor, és a rendőr a saját elmondása szerint veszélyben érezte saját és társa életét. Az igazoltatásról készült felvétel azonban ezt nem igazolta, ezért a 38 éves motoros rendőrt előzetes letartóztatásba helyezték, majd szándékos emberölés miatt eljárás indult ellene.
Míg kedden éjjel elsősorban a párizsi régió elővárosaiban történtek zavargások, szerdán és csütörtökön már a nagyvárosokra is átterjedt az erőszak. Rendőrségi források szerint 492 középületet (iskolákat, polgármesteri hivatalokat, közintézményeket, szociális központokat) és kétezer gépkocsit gyújtottak fel, a tűzoltók 3880 tűzesetet regisztráltak köztereken, 249 rendőr pedig megsebesült.
Franciaország legszegényebb megyéjében, a Párizstól északra fekvő Seine-Saint-Denis valamennyi településén követtek el rongálásokat, elsősorban a középületekben, de Drancyban a rongálók egy kamionnal betörték egy bevásárlóközpont bejáratát, amelyet aztán részben kifosztottak és felgyújtottak. „Párizs belvárosában fosztogattak is mintegy negyven üzletben” – közölte a rendőrség.
Nahel M. halála heves közéleti vitát váltott ki a rendőrök fegyverhasználatát szabályozó 2017-es új törvényről, amelynek alkalmazása nyomán 2022-ben 13-an vesztették életüket úgy, hogy közúti ellenőrzés során tanúsított ellenállást követően a rendőrök rájuk lőttek. „Én nem haragszom a rendőrségre, csak egy emberre haragszom, arra, aki elvette tőlem a fiamat” – mondta Mounia M, a megölt fiú édesanyja a BFM hírtelevízióban. Ugyanitt a letartóztatott rendőr jogi képviselője, Laurent-Franck Liénard közölte: védence „nem akart ölni”, és az őrizetbe vételét követően az első és az utolsó szavaival is bocsánatot kért Nahel M. családtagjaitól.
A zavargások egyébként Franciaország után immár a részben francia ajkú Belgiumra is átterjedtek. A La Libre Belgique beszámolója szerint Brüsszelben 64 embert előállítottak, közülük 24-en kiskorúak. a zavargások résztvevői Brüsszel belvárosában autókat rongáltak meg és utcakövekkel dobálták meg a tömegközlekedési járműveket. A megrongált buszok ablakai betörtek, egy személyautó teljesen kiégett. A belga főváros tömegközlekedése a belső kerületben leállt, az Anneessens nevű metrómegállót lezárták, miután az egyik beérkező szerelvényt is megrongálták a zavargások résztvevői. Közölték: a főként fiatalokból álló csoportok a kiérkező rendőrökre is rátámadtak, macskakövekkel és más, az utcán található tárgyakkal dobálták meg őket.
Ilse Van de Keere kerületi rendőrkapitánysági szóvivő közölte: délután a zavargáson való részvételre felszólító üzenetek keringtek a közösségi oldalakon, hasonlóan a Franciaországban zajló eseményekhez. A belga napilap beszámolója szerint a rongálással és gyújtogatással járó megmozdulás Brüsszel belvárosából átterjedt a főváros déli pályaudvarának környékére, továbbá több másik kerületben is rendőrökre támadtak a feldühödött fiatalok. A randalírozók autókat és kirakatokat rongáltak meg, kukákat gyújtottak fel. A lángokat sikerült megfékezni - jelentették. A cikk idézte Vincent De Wolfot, Brüsszel Etterbeek nevű kerületének polgármesterét, aki Twitter-üzenetében elítélte a zavargásokat, amely „a belga főváros negyedeibe költöztette a több francia városban tomboló erőszakot”.
