Kétségbe vonta a lengyel parlamenti alsóház (szejm) a szerda éjjel megszavazott határozatában azt a módot, amellyel az előző választási ciklusban az igazságszolgáltatási tanács (KRS) bírótagjait megválasztották, és lemondásra szólította fel az érintetteket.
A határozat mellett a 460 fős szejmben 239 képviselő szavazott, 169-en elutasították azt, senki sem tartózkodott. Ötvenketten, köztük az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) 40 tagja, távol maradtak a voksolástól. A bíróságok függetlensége felett őrködő 25-tagú KRS-nek 15 bírótagja van. A testület egyik feladata, hogy véleményezze a bírák jelölését, mielőtt az államfő kinevezné őket.
A határozat felszólítja az előző, a PiS által vezetett kormány idején a szejm által megválasztott KRS-tagokat, hogy távozzanak a testületből. A dokumentum szerint ugyanis a KRS bírótagjait 2018-ben, 2021-ben és 2022-ben alkotmánysértő módon választották meg. A dokumentum ezzel kapcsolatban a 2017-ben elfogadott törvénymódosításra utal, amely szerint megváltoztak a KRS-ről szóló előírások. A KRS bírótagjait azóta a szejm képviselői választották meg, nem pedig a bírói szervezetek, mint korábban. A 2017-es törvénymódosítás része volt a PiS igazságügyi reformjának, amelyet több ponton bíráltak az Európai Unió szervei.
A határozat tervezetét már kedden kifogásolta Andrzej Duda elnök a Szymon Holownia alsóházi elnökhöz intézett levelében. Az államfő szerint nem igaz, hogy a KRS bírótagjait alkotmánysértő módon választották meg. Duda elismerte, hogy a parlamenti többség jogosult a jogrendszer megváltoztatására. A változásokat azonban alkotmányos kereteken belül kell végrehajtani – figyelmeztetett. „Soha nem egyezek bele a lengyel köztársasági elnök által kinevezett bírák státuszának kétségbe vonásába” – hangsúlyozta. A PiS képviselői, valamint a bírák egy részét tömörítő Lengyelország Bírái nevű szervezet szerint a határozat jogi káoszt eredményezhet. Sebastian Kaleta volt igazságügyi miniszterhelyettes, a PiS képviselője a parlamenti vita során kijelentette: a határozat nem von jogi következményeket maga után, mindazonáltal „anarchiát vált ki a bíróságokon, és merényletet követ el a lengyel demokrácia és szuverenitás ellen”.
Kamila Gasiuk-Pihowicz, a többségi koalíciót vezető Polgári Koalíció képviselője szerint a határozat „nélkülözhetetlen lépést” jelent a független bíráskodás visszaállításában.
Szerdán Adam Bodnar új lengyel igazságügyi miniszter találkozott Vera Jourovával, az Európai Bizottság (EB) alelnökével. Közös sajtótájékoztatójukon kijelentette, hogy Varsó minél gyorsabban szeretné teljesíteni az uniós helyreállítási eszközök kifizetését lehetővé tevő feltételeket. Az átláthatóságért és értékekért felelős uniós biztos és EB-alelnök a sajtókonferencia előtt megbeszélést folytatott Bodnarral. Az igazságügyi miniszter örömének adott hangot, hogy Jourovával együtt „azon problémák megoldása érdekében cselekedhet, amelyek az utóbbi években keletkeztek” Lengyelországban. „Arra törekszünk, hogy minél gyorsabban egészében teljesítsük a mérföldköveket, és megvalósítsuk az általunk vállalt kötelezettségeket” – jelentette ki Bodnar.
Jourová felidézte: az EB 2017 decemberében (a korábbi, a Jog és Igazságosság által vezetett kormány idején) az uniós alapszerződések 7. cikke szerinti eljárást indította el Varsóban szemben, mivel Brüsszel „arra jutott, hogy Lengyelországban rendszerszintű fenyegetés áll fenn a jogállamiságra nézve”. Elmondta: Donald Tusk új lengyel kormányfő múlt heti brüsszeli látogatása során megvitatta ezt az ügyet, valamint a mérföldkövek témáját is. Elégedettségét fejezte ki, hogy az új kormány „radikális irányváltást akar”, és együttműködni szándékozik az EB-vel a helyzet javítása érdekében.
Szintén szerdán felmentették a lengyel közszolgálati televízió, a rádió és az állami hírügynökség vezérigazgatóit. A Lengyelországban várható eseményekről beszélgettünk a Reptér podcastban, a beszélgetés itt hallgatható meg.
(MTI)
