Felsorolni is nehéz, mennyi minden történik majd az európai politikában a következő pár hónapban. Azért tegyünk egy kísérletet. Választás lesz Lengyelországban, amely jelenlegi vezetése komoly vitában áll az európai intézményekkel és a tagállamok többségével is. Ugyanakkor egyelőre úgy tűnik, hogy a lengyel Jog és Igazságosság Pártja kormányon marad. November 1-jén hivatalba lép az új Európai Bizottság, addig azonban még – a biztosjelöltek meghallgatása kapcsán – éleződni fog a feszültség az európai pártok között. November 1-jén immár tényleg kilépnek a britek. Vagy mégsem. Most azonban nagyon úgy tűnik, nem lesz hosszabbítás, ezzel párhuzamosan viszont nő a megállapodás nélküli kilépés veszélye, amelynek igazi következményeit még senki sem látja pontosan.
El kell fogadni az EU következő hétéves költségvetését, legalábbis október végéig meg kell egyezni a főbb számokban. Ezek alapján több pénz megy külső határvédelemre, közös védelmi fejlesztésekre, valamint klímavédelemre, és kevesebb a kohéziós politikákra. Új szakaszába lép a Magyarország és Lengyelország elleni 7-es cikkely szerinti eljárás, a soros finn elnökség azt ígérte, a tagállamok szintjén felgyorsítják a folyamatot.
Orbán készült B tervvel, ha bukna Trócsányi | Magyar HangA hivatalba lépő új Európai Bizottság megválasztott elnöke száznapos cselekvési programot ígért, ennek lényeges eleme a klímavédelem terén bevezetendő azonnali intézkedéscsomag. Emlékezetes, Magyarország leszavazta az ambiciózusabb klímacélokat. Egy másik ígéret az új elnöktől, hogy felújítja a menekültügyi rendszer reformjáról szóló tárgyalásokat, ez ellen az elmúlt három évben Magyarország foggal-körömmel tiltakozott. Ursula von der Leyen azt kérte a tagállamoktól, hogy augusztus 26-áig tudassák vele, kit jelölnek uniós biztosnak. Sőt, egészen pontosan azt kérte, két nevet adjanak le a kormányok: egy férfiét és egy nőét, hogy biztosítani tudja a nemek közötti egyensúlyt. Nos, ennek csak egy tagállam, Románia tett eleget. A britek közölték, őket ez a téma nem érinti, úgyis kilépnek az EU-ból, nincs szükségük a biztosi posztra. Az olaszok pedig nem jelöltek még senkit. A magyar várományos Trócsányi László volt igazságügyi miniszter, jelenlegi EP-képviselő.
A genderegyenlőség könnyen megvalósulhat: tizenegy tagállam jelölt csak nőt, a románok egy nőt és egy férfit, és a létszámhoz hozzá kell még adni a szintén női elnököt. Ha az olaszok is nőt jelölnek, akkor akár 14 hölgy is lehet a 27 tagú testületben. Legrosszabb esetben pedig 12.
Ursula von der Leyennek jó eséllyel meglesz a szükséges bázisa a parlamentben | Magyar HangUrsula von der Leyen ezen a héten kezdte meg a jelöltek interjúztatását, vagyis ekkor közli velük, milyen portfóliót szán nekik. Trócsányi László a maga részéről a bővítési vagy a nemzetközi fejlesztési tárcát vállalná szívesen. Utóbbi nem túl fajsúlyos terület, előbbire pedig bejelentkeztek a szlovénok is, akik a jelenlegi EU-hoz akkreditált nagykövetük személyében egy kifejezetten fajsúlyos és pártoktól független jelöltet állítottak. Már hónapok óta téma az európai politikában, hogy az egyes jelöltek milyen fogadtatásra számíthatnak az Európai Parlament szakbizottságai előtti meghallgatáson. Az EP-nek ugyanis lehetősége van jelezni, ha egy-egy jelöltet nem támogat, ezzel el tudja érni, hogy az érintett ország új személyt küldjön. Kezdettől fogva lehetett hallani az EP baloldali – és egyébként többséget alkotó – pártjaitól, hogy a magyar és a lengyel jelöltet visszadobják, egyfajta büntetésként a tagállamok kormányzati politikája miatt.
A lengyelek talán már ennek tudatában váratlanul módosították jelöltjük személyét. Eredetileg a miniszterelnök egyik bizalmasát, a kabinetfőnökét jelölték, azonban a határidő előtt pár órával megváltoztatták, és az egyik EP-képviselőjüket ajánlották Ursula von der Leyen figyelmébe. A hivatalos verzió szerint azért, mert az új bizottságban a mezőgazdaságot kapnák a lengyelek, a régi jelölt pedig ahhoz nem ért.
Trócsányi jelölése akadályozhatja a Leyen-bizottság megalakulását | Magyar HangA legérdekesebb eset mégis az éppen kisebbségbe szorult román kormány jelöltje. Mindegy, hogy végül az egyaránt exminiszter Dan Nicát vagy Rovana Plumbot választja Ursula von der Leyen, a román korrupcióellenes ügyészség ugyanis az elmúlt években mindkettejük mentelmi jogának felfüggesztését kérte pénzügyi visszaélések gyanúja miatt, ám nem adták ki őket. Külön érdekesség, hogy az uniós főügyészi posztra a volt román főügyész, Laura Codruta Kövesi a legesélyesebb, akinek kinevezését támogatják a szociáldemokraták, vagyis Nica és Plumb pártcsaládja is. Bár őszintén: nekik is egyre kínosabb a bukaresti kormány.
Hetilapunkat megvásárolhatja jövő csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/35. számban? Itt megnézheti!
