Hatályba lépett az ukrán nyelvtörvény

Hatályba lépett az ukrán nyelvtörvény

Volodimir Zelenszkij az ukrán elnökválasztás első fordulója után 2019. március 31-én (Fotó: Reuters/Valentyn Ogirenko)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Hatályba lépett kedden a köznyelvben csak ukrán nyelvtörvénynek nevezett, a kisebbségek, többek között a magyarok által sokat bírált szabályozás. Ez az, ami előírja, hogy minden állampolgár köteles beszélni az ukránt, mint az állam hivatalos nyelvét. A jogszabály ellen már korábban hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek, mert úgy érzik, felszámolja eddigi jogaikat. A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást is kilátásba helyez.

Közben heves üzengetés zajlik Budapest és Kijev között a közelgő ukrán parlamenti választások miatt. Az ügy előzménye, hogy néhány napja Budapesten járt, és Orbán Viktorral találkozott Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. A tárgyaláson – az állami hírügynökség beszámolója szerint – fontosnak nevezték, hogy a a kárpátaljai magyarság meg tudja őrizni jelenlétét a kijevi törvényhozásban. Orbán Viktor és Brenzovics László kifejezte reményét, hogy az ukrán hatóságok biztosítani tudják a választások tisztaságát és arra buzdították a Magyarországon dolgozó kárpátaljaiakat, hogy július 21-én utazzanak haza, és vegyenek részt a választásokon.

Az ukrán parlament elfogadta a sokat vitatott nyelvtörvényt | Magyar Hang

Elfogadta az ukrán parlament csütörtökön a nyelvtörvényként emlegetett törvényjavaslatot, amely ellen a közelmúltban hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát - jelentette az MTI kijevi tudósítója.

Nem sokkal később Gulyás Gergely az Ungvárhoz közeli Palágykomorócon arról beszélt, hogy Magyarország egy erős, felemelkedő Ukrajnában érdekelt. – Bár már elégszer csalódtunk, és igen nagy hitre van szükségünk az újbóli reményhez, mégis bízunk benne, hogy a most zajló és az elmúlt hónapokban történt változások az ukrán államvezetésben utat nyitnak a közoktatásban való anyanyelvhasználat ügyének megnyugtató rendezéséhez, a korábbiakkal legalább megegyező szabályok helyreállításához, a jószomszédi viszonyhoz és Ukrajna megerősödéséhez – közölte az MTI tudósítása szerint.

A kijevi külügyminisztérium ezeket nem hagyta szó nélkül, és közleményükben leszögezték: fenntartják a jogot maguknak, hogy lépéseket tegyenek annak megakadályozására, hogy Magyarország beavatkozzon Ukrajna belügyeibe. „Bennük ugyanis aggodalmat keltett Orbán Viktor és Brenzovics László találkozója, de – mint fogalmaztak – meglepetéssel értesültek arról, hogy az »ukrán fél ajánlása ellenére Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn diplomata-útlevéllel nem hivatalos látogatást tett Kárpátalja megyében«”. – Figyelembe véve az említett lépéseknek az ukrán társadalomban kiváltott nagy visszhangját, nyomatékosan ajánljuk a magyar vezetésnek, hogy a választási folyamat lezárulásáig tartózkodjanak a kárpátaljai látogatásoktól és minden olyan lépéstől, amely agitációnak tekinthető – szögezte le a minisztérium.

Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő közben már egyenesen arról beszélt, hogy a magyar közösségi vezetők, újságírók, tanárok és szervezetek elleni megfélemlítésen alapuló választási kampány zajlik Ukrajnában.

„Soha nem vétettem az ukrán törvények ellen, és most az ország ellenségeként díszelgek" | Magyar Hang

Összeállításunkban olyanokkal beszélgettünk, akik szerepelnek a Mirotvorec szervezet listáján.

Kiemelte, hogy az ukrán Központi Választási Bizottság ismét elutasította egy magyar többségű választókörzet kialakítását Kárpátalján, ezáltal a magyar közösség képviselői csak egyenlőtlen feltételek mellett indulhatnak a választásokon. A képviselő hangsúlyozta, hogy a tavaszi elnökválasztás után a kárpátaljai magyarság a gyors változásokban bízott, ezzel szemben komoly aggodalomra adnak okot azok a durva visszaélések, melyek a kampány időszakában megfigyelhetők. Többek között ilyen visszaélésnek számít a szavazatok felvásárlása, a hasonló nevű, politikai háttérrel nem rendelkező jelöltek indítása, a választópolgárok megtévesztése a szavazatelvonás érdekében, vagy a titkosszolgálatok általi megfélemlítések – fűzte hozzá.