Emmanuel Macron annyira a közösségi médiát látta az események egyik felerősítő tényezőjének, hogy azt is fölvetette, ilyen zavargások, erőszakhullám esetén mi lenne, hogyha Franciaország blokkolná a közösségi médiát – mondta lapunk Reptér című műsorában Soós Eszter Petronella. A Milton Friedman Egyetem Franciaországgal foglalkozó adjunktusával a legutóbbi, bő egy hétig tartó erőszakhullám hátteréről beszélgettünk, amely egy algériai felmenőkkel rendelkező 17 éves fiatal rendőri ellenőrzés során bekövetkezett halála után robbant ki Franciaországban.
A számos tényező miatt – migrációs, integrációs problémák, az ezekből fakadó gettósodás és perspektíva nélküliség – kitört zavargások leginkább a 2005-ös, ugyancsak rendőri túlkapásnak vélt események miatt kitört erőszakhullámhoz hasonlatosak. Ami azonban mégis az egyik különbséget jelenti, az Soós Eszter Petronella szerint épp a közösségi média használata, az, hogy a zavargó fiatalok immár azonnal, folyamatosan és élő kapcsolatban tudnak egymással lenni. „Tehát nem szűnik meg a kapcsolat a tett közben, és hát nagyon sokat olvasni, hallani, látni arról, hogy itt zajlik egyfajta verseny, egyfajta másolás, hogy ha ők akkor azt csinálták, akkor mi ezt, és így tovább. A közösségi média képes fölerősíteni a jelenséget, képes fölerősíteni ezeket a randalírozásokat, és tulajdonképpen ebbe belepörgetni a fiatalokat” – véli a szakértő.
Szerinte nem véletlen az sem, hogy a francia kormány nagyon gyorsan kapcsolatba lépett ezekkel a nagy közösségi oldalakkal, szolgáltatókkal, és egyrészt kérték őket, hogy a problémás tartalmakat legyenek kedvesek viszonylag gyorsan eltávolítani. „Hadd tegyem hozzá, hogy ennek a törvényi szabályozására más okból, elsősorban az antiszemitizmus, rasszizmus miatt korábban már tettek kísérleteket korlátozott sikerrel. Ez tehát alkotmányjogi szempontból egy nagyon komplex kérdés, mégis most ismét fölmerült a szabályozás lehetősége, az, hogy kialakítsák az erre vonatkozó törvényi hátteret” – mondta lapunknak Soós Eszter Petronella.
Sőt, ami talán ennél is érdekesebb, hogy az ezzel kapcsolatban készített felmérések azt mutatják, hogy a megkérdezett franciák nagyságrendileg kétharmada, úgy jó 69 százaléka egyet is értene egy ilyen lépéssel, ami a szakértő szerint jól jelzi a francia társadalom lelkiállapotát és hozzáállását ehhez a kérdéshez.
A Nahel M halála után kitört zavargásokban több mint 3300 főt vettek őrizetbe, az eseményekkel összefüggésben 2 személy vesztette életét és 800 rendőr sérült meg. Az anyagi kár legkevesebb 650 millió euró, ám egyes becslések szerint az egymilliárdot is elérhette.
Kudarcot vallott-e a bevándorlók integrációja? Hogyan lehetne és vajon hogyan fogja oldani a gyakorlatban a feszültséget az Emanuelle Macron elnök vezette kormány? Hogy állnak a migrációhoz a franciák, és miért nem sikerül a második-harmadik generációs bevándorló fiataloknak betagozódnia a társadalomba? A másik oldalon: mitől félnek a rendőrök és vajon a közösségi rendőrség gyógyír lehet-e a bajokra? Hogyan áll Macron és Orbán Viktor kapcsolata, azaz a francia és magyar viszony? Ezekről is beszélgettünk a műsorban, amit alább tudnak teljes egészében meghallgatni:
