Százmillió eurós támogatást adott Magyarország a boszniai Szerb Köztársaságnak – derült ki csütörtökön Milorad Dodik sajtótájékoztatóján, amit a boszniai Szerb Köztársaság elnöke Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel tartott a boszniai szerb entitás központjában, Banja Lukában. Magyarország és a boszniai Szerb Köztársaság nagy perspektívát lát az együttműködésben az energetika, az infrastruktúra és a mezőgazdaság területén, ezért a felek úgy döntöttek, hogy létrehoznak egy speciális bizottságot, amely háromhavonta jelentést tesz a gazdasági együttműködés állapotáról, lehetőséget adva a gyors döntésekre és a lendületes előrehaladásra. A mostani fejlemények persze nem számítanak újdonságnak, hiszen a magyar kormány az elmúlt időszakban már több alkalommal is kisegítette a boszniai szerb entitást.
De miért annyira fontos nekünk az egyébként Bosznia-Hercegovinától elszakadni vágyó terület?
Hogy megértsük Budapest és Banja Luka kapcsolatának hátterét, először is tudnunk kell, hogy a magyar kormány az elmúlt években előszeretettel invesztált azokba az egykori jugoszláv tagállamokba pénzt, ahol a gazdasági lehetőségek mellett politikai szövetségek is körvonalazódtak. Ilyen ország volt Szerbia, ahol az OTP felvásárolta a Vajdasági Bankot, miközben Belgrád és Budapest kapcsolata egyre jobban erősödött. Észak-Macedóniában és Szlovéniában a magyar vállalkozók elsősorban a média területén szereztek érdekeltségeket, ahol az egykori macedón miniszterelnök, Nikola Gruevszki által vezetett VMRO, illetve az egykori szlovén kormányfő által vezetett SDS mögé álltak be ezek a sajtóorgánumok.
A boszniai Szerb Köztársaság azonban kiemelkedik ezek közül: a Bosznia-Hercegovina részét képező szerb entitás vezetése az elmúlt időszakban egyre inkább elveszítette az amúgy is csekély számú nyugati támogatóit, köszönhetően Dodik szakadár politikájának és feltétel nélküli oroszbarátságának. De a boszniai szerb vezető azzal sem lopta be a magát nyugati vezetők szívébe, hogy évek óta szorgalmazza, a Szerb Köztársasának saját hadseregre van szüksége, miközben az Európai Unió és az Egyesült Államok elsősorban a stabilitás fenntartásában érdekelt – ennek a garanciáját pedig az 1995-ös daytoni megállapodásban látják, amely megszülte a mostani föderatív államot. Dodik elszigetelődésével párhuzamosan persze a magyar kormány is egyre inkább elveszítette a külföldi szövetségeseit, részben azért, mert ezek elbukták a választásokat, részben pedig a magyar-orosz kapcsolatok változatlan fenntartása miatt. Magyarország, amelynek mostanra egyedül Szerbia és Törökország maradt meg európai szövetségesnek, jelenleg így még a boszniai szerb entitás is egy szövetségi lehetőség.
Ám a balkáni szövetségek fenntartása sokszor forrásokat is igényel, amire a legjobb példát talán éppen a múlt évben láthattunk, mikor a Szerb Köztársaságban választásokat tartottak. A közvélemény-kutatók szoros végeredményt jósoltak Dodik, és a fő kihívója, Jelena Trivic között, aki a harmadik legerősebb párt jelöltjeként indult az elnökválasztáson. A választások előtt aztán százmillió euró összegű, hivatalosan gazdaságfejlesztési, vissza nem térítendő támogatást kapott Magyarországtól a helyi kormány. Ezt a lépést ekkor többen a választásokba való beavatkozásként értékelték, mivel arra gyanakodtak, hogy a magyar pénzek végül Dodik pártjánál, illetve a hozzá közel álló vállalkozóknál landoltak. Majd a választások után egy újabb, ezúttal 110 millió euróval támogatta meg az Orbán-kormány a boszniai Szerb Köztársaságot. Banja Luka most már világosan bevallotta, hogy a korábbi hiteleik törlesztésére kellett a magyar pénz.
De mit kap ezért cserébe Magyarország?
A Szabad Európa Rádió szarajevói szerkesztősége múlt évben arról cikkezett, hogy a boszniai Szerb Köztársaság villamosenergiai cége, az Elektroprivreda RS titokban eladta a régió legnagyobb, trebinjei naperőművének 70 százalékos tulajdonrészét a magyar Lugos Renewables cégnek közvetlenül azután, hogy Orbán Viktor egy újabb támogatást jelentett be boszniai útján. Nem mellékes, hogy ez előtt az Elektroprivreda RS verseny nélkül kapta meg a lokális naperőműves koncessziót 50 évre, így a magyar vásárlók különösen jól jártak a vásárlással. Noha az ERS vezetése tagadta, hogy Orbánnak bármi köze is lenne az erőmű eladásához, a boszniai Transparency International arra figyelmeztetett, hogy rövidesen újabb helyi erőművek kerülhetnek át verseny nélkül egy magyarországi vállalkozói csoport kezébe. Sokan emiatt arra gyanakszanak, hogy a boszniai Szerb Köztársaság támogatása korántsem puszta baráti gesztus Magyarország részéről, hanem Dodik és körének támogatása mögött a magyar kormányhoz közel álló vállalkozók helyzetbe hozása zajlik.
