Amikor Anerikában győzött Donald Trump, ki akartam kiáltani a boszniai Szerb Köztársaság függetlenségét, de akkor néhányan megijedtek körülöttem, és nem tettem meg. Azt kell mondanom, hogy ma már bánom, hogy nem tettem meg. Amennyiben Trump újra nyerne, azt hiszem, nem haboznék – mondta a hétvégén a TV Prva-nak Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, aki később az X-oldalára is kiposztolta mondatait. Dodik szeparatista törekvései persze nem számítanak újdonságnak, azonban Orbán Viktor közeli barátja újabban egyre több nehézséggel néz szembe, amelyek akár a politikai karrierjét is veszélyeztetik.
Kiemelkedik ezek közül a nyugati országok nyomásgyakorlása, ami egyre több problémát okoz a Független Szociáldemokraták Szövetsége (SNSD) elnökének. Így legutóbb Banja Luka nem kapta meg azt a pénzt, amit korábban az Európai Unió különített el a szerb entitás számára. Brüsszel szerint ugyanis a Szerb Köztársaság által bejelentett projektek nem feleltek meg a kritériumoknak, ezért aztán az elkülönített összeget a másik szövetségi egység kapta meg, ami rendkívül felháborította Dodikékat. Szerintük Brüsszel álságos játékot űz velük, miközben a boszniai Szerb Köztársaságon áthaladó 5c autópálya egész Európa számára fontos lenne, erre fordították volna ugyanis a szóban forgó pénzt, amiről most kénytelenek voltak lemondani.
Azonban Brüsszelnek valószínűleg mélyebb okai voltak arra a források elzárására, nem csupán az, hogy kellemetlen helyzetbe hozza Dodikot. Emlékezetes: Dodik hosszú évek óta szoros szövetséget ápol a moszkvai vezetéssel, amelyen az ukrajnai orosz invázió megkezdése után sem lazítottak. A boszniai szerb Köztársaság elnöke – aki korábban a háromtagú boszniai elnökség szerb tagja volt – emellett számos alkalommal hangoztatta a boszniai szerbek elszakadási törekvéseit Boszniától, ami kezdetben inkább szimbolikus lépésekben mutatkozott meg. Azonban Dodik itt nem állt meg: a politikus 2021 végén kiléptette a szerb entitást a közös, bosznia-hercegovinai hadseregből, valamint a legfelsőbb bíróságból és a közös adóhatóságból, amivel gyakorlatilag szétzilálta az 1995-ös daytoni békeegyezmény nyomán kialakított szövetségi szintű intézményrendszert. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia ezért szankciókat foganatosított Dodikkal szemben, de ugyanezt sürgeti az Európai Parlament is. Dodik legutóbb azzal dühítette fel a Nyugatot, hogy két új rendeletet is életbe léptetett a Szerb Köztársaságban, amelyek a szarajevói, tehát a két entitásra vonatkozó alkotmány felfüggesztését irányozták elő. Amennyiben pedig a boszniai szerb közigazgatás tagjai mégis követnék a központi intézkedést, immáron le is tartóztathatják őket a boszniai szerb hatóságok. De az is ismert, hogy Dodik az elmúlt időszakban több olyan törvényt is át akart verni a boszniai Szerb Köztársaság törvényhozásán, amelyek világosan jelezték, hogy kit is tekint példaképének a boszniai szerbek vezetője.
Így az utóbbi hónapokban megszületett egy törvénytervezet, amelynek értelmében a jövőben külföldi ügynökké nyilvánítanák a külföldről finanszírozott nonprofit szervezeteket. A jogszabály egyenesen megtiltaná, hogy a külföldi befolyás alatt álló szervezetek bármilyen politikai tevékenységet végezzenek, vagyis nem dolgozhatnának politikai pártoknak vagy pártokkal, illetve nem folytathatnának kampánytevékenységet sem. Emellett Dodik márciusban bejelentette, hogy rövidesen ki fogják tiltani az LMBTQ-csoportokat az iskolákból – az egyetemeket is beleértve. A törvény ellen – ami egyébként kísértetiesen hasonlít a 2021-ben elfogadott magyar LMBT-törvényre – több szervezet is élesen tiltakozott, Dodikék azonban nem mutattak hátraarcot.
Hogy Dodik számára Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyfajta példaképpé lépett elő, lapunknak többen is beszéltek a boszniai Szerb Köztársaságban, amely utunkról a héten megjelenő lapszámunkban közlünk egy hosszú riportot. Ismeretes: Orbán Viktor már évekkel ezelőtt jelezte, hogy szorosabb kapcsolatot ápolna a boszniai Szerb Köztársasággal, így hazánk az utóbbi években több alkalommal is támogatta a szerb entitást. Ezeknek a forrásoknak egy része hitel formájában került a boszniai Szerb Köztársaságba, a másik részét pedig mezőgazdasági gépek beszerzésére fordíthatják az ottani gazdák (ennek hátteréről és működéséről a riportunkban olvashat). De legalább ilyen fontos, hogy a Szerb Köztársaság villamosipari cége, az Elektroprivreda RS (ERS) 2021 decemberében titokban, nyílt pályázat nélkül adta el Lugos Roland cégének a trebinjei naperőműprojekt hetvenszázalékos tulajdonrészét, amit az ottani ellenzéki pártok úgy értékeltek, hogy ezzel egy rendkívül ígéretes lehetőségről mondott le az ERS. Dodik és Orbán barátsága azonban ettől függetlenül töretlen, így a boszniai szerbek vezetője visszajáró vendég a Karmelita kolostorban.
Ez azonban aligha menti meg Dodikot attól az eljárástól, amit még augusztusban indított ellene a bosznia-hercegovinai szövetségi ügyészség. A politikus így most büntetőper elé néz, mert nem volt hajlandó figyelembe venni Christian Schmidt, vagyis a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. Dodik azonban minden erővel dacol, így októberben már a hosszabb távú terveiről is beszélt, miszerint a jövőbeni egységes szerb államhoz Montenegrót is vissza kell majd csatolni. Hogy a Fidesz mit gondol Dodik „nemzetegyesítő” törekvéseiről, azt ugyan nem tudni, az mindenesetre tény, hogy amikor júniusban Ausztria vezetésével megalakult a Nyugat-Balkán Barátai nevű országcsoport, hogy felgyorsítsa a térség uniós integrációját, a hét tagból álló lobbicsoport kihagyta Magyarországot a kezdeményezésből. A feltételezések szerint hazánkat éppen azért hagyták ki a kezdeményezésből, mert a magyar kormány a szeparatista és oroszbarát Dodikot támogatja.
