Bevándorlásellenes fordulat – ez az, amire Orbán Viktor az európai parlamenti választáson számít, és azért kéri támogatói voksát, hogy a Fidesz is ennek a bevándorlásellenes erőnek a része lehessen, minél nagyobb arányban. Mindez számos kérdést vet fel azzal kapcsolatban, hogy a magyar miniszterelnök tulajdonképpen milyen európai szövetségi rendszerben gondolkozik, mert a jelenlegi kizárja azt, amire vágyik.
Induljunk ki abból, hogy a Fidesz az Európai Néppárt tagja marad a május végi választásokig mindenképpen. Bár igény volna rá, de a Néppárt nem meri, nem akarja kitenni a Fideszt, mert szükség van az általuk szállított 14 vagy még több EP-mandátumra, ami a végelszámolásnál nagyon jól jöhet. Tavaly Csáky Pál felvidéki (és szintén néppárti) EP-képviselő is elmondta lapunknak – de ez tulajdonképpen Brüsszelben is nyílt titok –, hogy a Néppárt vezetése békén hagyja Orbánékat még akkor is, ha ez támadási felületet jelent.
„Megállapodott Orbán és Szájer a Néppárttal, hogy az EP-választásig visszafogják magukat" | Magyar Hang
Összezár a Fidesz mögött az Európai Néppárt, mert szükség van az általuk szállított mandátumokra – mondja Csáky Pál, a néppárti frakció tagja. A teljes interjú.
Márpedig kívülről-belülről a magyar kormánypárt megtűrése miatt bírálják Manfred Weber frakcióvezetőt, aki legnagyobb eséllyel lehet az Európai Bizottság következő elnöke. Weber rendszeresen megégeti a kezét Orbán Viktor miatt. A bajor politikus a CEU ellehetetlenítése vagy a civil szervezetek vegzálása miatt már több határvonalat húzott Orbán elé. Először azt mondta, hogy ezekben az ügyekben meg kell várni az Európai Bizottság álláspontját, ha az jogsértést állapít meg, akkor a törvényeket vissza kell vonni, különben… Aztán a bizottság megindította a kötelezettségszegési eljárást, Weber pedig kijelentette, hogy ennek végén kell törvényt módosítani, különben… Az eljárás is lezárult, eredménytelenül, az ügyek az Európai Bíróság elé kerültek, Manfred Weber legújabb egérútja pedig az, hogy na, majd a bírósági ítéletet be kell tartani, különben… Ez pedig akár éveket is jelenthet.
Vagyis a Fidesz marad a Néppártban még akkor is, ha emiatt a finn, a svéd, a lengyel, a belga, a holland, a luxemburgi képviselők kilépéssel fenyegetőznek, Webert tehát kétfelől is szorongatják.
Mire számíthat Orbán Viktor, amikor az EU-szkeptikus, bevándorlásellenes erőket egy táborba akarja terelni? A britekre semmiképpen, merthogy ők éppen kilépnek, nem lesz képviselőjük. Pedig két frakció gerincét is ők alkotják, a 72 jelenlegi brit EP-képviselő közül 40-en ülnek ebben a két képviselőcsoportban.
Sargentini: Jobboldaliak és baloldaliak egyaránt megszavazták a jelentést | Magyar Hang
„Az nem működik, hogy a magyar kormánynak joga van elvenni az egyéni emberi jogokat a saját polgáraitól.” A teljes interjú.
Nézzük meg, milyen esélyei vannak más országokban az Orbán által kedvelt erőknek, amelyeket – tetszik, nem tetszik – szinte kivétel nélkül az adott ország szélsőjobboldali pártjának tartanak. Már ahol van ilyen. Ide kell sorolni Franciaországban Le Pen pártját, a Geert Wilders-féle holland Szabadságpártot, a Svéd Demokratákat, a belga Flamand Érdek pártját, a német Alternatívát Németországnak pártot. És itt érdemes megemlíteni a lengyel Jog és Igazságosság Pártját, amely a brit kormánypártiakkal alkot jelenleg egy közepesen erős frakciót, úgyhogy ők most új társakat keresnek. A Néppárt nem jöhet szóba náluk, mert ott már vannak lengyelek a polgári oldalról, akik biztosan nem tűrnék meg Kaczynskiékat.
Az elmúlt egy-két évben lezajlott parlamenti és önkormányzati választások világosan rámutattak, hogy ezek az erők – leszámítva a lengyeleket – nem képesek a közelébe sem jutni a kormányzásnak. Eredményeik 14–16 százalékon mozognak, és mivel senki sem akar velük koalíciót kötni, nincs esélyük döntési pozícióba kerülni.
Nincs olyan ok, amely azt vetítené előre, hogy ezek a pártok túllépnek a saját árnyékukon, és valamilyen átütő eredményt érnek el. Meg kell azonban jegyezni, hogy annak nagyon is van oka, hogy a jelenlegi nagy pártok, a Néppárt és a Szociáldemokraták mandátumokat veszítenek majd. Mégpedig az elégedetlenség az EU jelenlegi, lassan reagáló, nehézkes politikával. Az itt elveszett szavazatok azonban – szintén a helyi választások eredményei alapján – csak kisebb részben mentek a szélsőségesek felé. És nem véletlen a szóhasználat: a szélsőjobb és a szélsőbal egyaránt szerzett új szavazókat. A mozgások nagy haszonélvezője a Magyarországon csak nyomokban fellelhető Zöldek, valamint a liberálisok különböző formációi. Ez utóbbiak aligha lesznek Orbán bevándorlásellenes szövetségesei. Viszont Németországban vagy Belgiumban jelentősen meg tudták növelni támogatóik számát, és további erősödésre számíthatnak azokban az államokban, ahol fontos a klímapolitika.
Elmaradt a zombiapokalipszis Belgiumban | Magyar Hang
Érdeklődés híján nincs iszlamista hatalomátvétel Brüsszelben, hiába riogatott vele a magyar propaganda.
Mindezek alapján az a legvalószínűbb, hogy a következő, 700 fős Európai Parlamentben nem lesz semmilyen áttörés, ezt az eddigi felmérések is igazolják. A jelenleg euroszkeptikusnak számító képviselők száma a három érintett frakcióban összesen 142, de ebből ugye lejönnek a britek, marad mintegy 100 képviselő. Még ha jelentősen sikerült is megnövelniük erejüket, és hozzáadjuk a fideszes képviselőket, akkor is csak egy körülbelül 150 fős tömbben lehet gondolkodni – már ha egységesek maradnak. Ezzel semmiféle befolyást nem tudnak majd gyakorolni, így aztán ha Orbán Viktor erre az útra lép, és hátat fordít a Néppártnak (vagy kirúgják a Fideszt), akkor jó eséllyel kikormányozza magát és a pártját az összes elérhető, befolyásos pozícióból. De legalább barátok közt lesz.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/6. számában jelent meg, 2019. február 8-án.
Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/6. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
