Számos véres összecsapásnak lehettünk tanúi az elmúlt hónapokban, amelyeket elsősorban a koronavírus-járvány miatti korlátozások váltottak ki a világ több országában. A tüntetések és összecsapások korántsem értek véget, ugyanis a járvány rengeteg államban szaggatta szét a korábban sem túl erős szociális hálót. A brit kockázatelemző Maplecroft 37 olyan országot azonosított, ahol erősen fennáll a kockázata annak, hogy tömeges zavargásokra kerül sor az előttünk álló fél évben. Listájukról azt a tízet vesszük sorra, ahol a legvalószínűbb, hogy az elkövetkező hónapokban súlyos konfliktusokkal találkozhatunk.
Venezuelában már a koronavírus-járvány megjelenésével tüntetésbe kezdett a lakosság, csak április végéig 500 ilyen megmozdulás zajlott az országban. Most viszont az okozza a legnagyobb problémát, hogy az amerikai szankciók miatt legyengült gazdaságot elérte az olajárválság. Így a dél-amerikai ország olajexportja most 80 éves mélypontra süllyedt, ami melegágya a további tüntetéseknek.
Ugyan Peru volt az egyik legelső állam Latin-Amerikában, amely szigorú intézkedéseket hozott meg a koronavírus ellen, a járvány végül elszabadult, s ez elsősorban annak volt a következménye, hogy a lakosság több mint fele, a napszámosok nem tehették meg, hogy otthon maradjanak. A járvány elszabadulása miatt most már az egész ország jelentős kihívásokkal néz szembe, ami súlyos társadalmi konfliktusokhoz vezethet.
Napjainkra egyre inkább bizonyossá válik, hogy a koronavírus-krízis kezelése az észak-afrikai államok közül Algériában volt a legkevésbé sikeres. Ott már eddig is nagy tömeget megmozgató demonstrációk zajlottak, amire a kormányzat a tiltakozó mozgalmak erőszakos elnyomásával válaszolt. A mostani válság ráadásul tovább radikalizálhatja az ország déli részén működő csoportokat, ami további konfliktusokat szülhet.
Habár az elmúlt években Nigériában jelentősen nőtt a rizstermelés, a mennyiség még mindig kevés ahhoz, hogy Afrika legnagyobb országának élelmezését biztosítsák. Ráadásul az élelmiszerárak 50 százalékkal emelkedtek a járvány miatt, ezért a Nemzetközi Valutaalap (IMF) most 3,4 milliárd dolláros sürgősségi hitelt juttatott az államnak. Ám ez aligha lesz nagy segítség Nigériának, mivel az most elsősorban az olajárak zuhanása miatt került óriási bajba. Az olajbevételek további kiesésével újra felszínre törhetnek az elégedetlenségi mozgalmak.
Kongóban már az előző hónapokban is tüntetések zajlottak az élelmiszerárak elszabadulása miatt a fővárosban, majd az elégedetlenségi hullám végigsöpört az egész országon, többek közt Lubumbashi térségében is, amely a köztársaság egyik legfontosabb bányászvidéke. Ám hogy a kongóiak helyzete még ennél is nehezebb legyen, a koronavírus mellett újra megjelent az ebolajárvány, s utóbbi máris több áldozatot szedett. Mivel az ország gazdasága számára most óriási kieséseket okozott a járvány, szakértők arra számítanak, hogy a jövőben még hevesebb tüntetések várhatók.
Aligha valószínűsíthető, hogy az elkövetkezendő időszakban megnyugszanak a kedélyek Etiópiában azok után, hogy július elején legalább 166 embert öltek meg egy agyonlőtt énekes, Hahalu Hundessza halála miatt kitört tüntetéseken (a zenész korábban a kormányzat által elhanyagolt legnagyobb etiópiai népcsoport, az oromók jogaiért szállt síkra). Az egyre nehezebb gazdasági helyzetbe kerülő országban most még tovább mélyülhetnek az ellentétek.
Nincs könnyű helyzetben Banglades sem. A világ egyik legszegényebb országában – ahol a lakosság közel egyharmada szélsőséges szegénységben él – egyelőre úgy látszik, sikerült megfékezni a koronavírus-járványt, azonban a munkanélküliség megugrását már nem, ami egyben a legjobb táptalaja a békétlenségnek.
Nincs könnyű helyzetben Egyiptom sem, ahol ugyan a koronavírusos megbetegedések száma június vége óta újra csökken, azonban a gazdaság mégis kihívások elé néz. És bár július elejétől Kairó megnyitotta az ország kapuit a külföldiek előtt, a gazdaság nem sok jóra számíthat az idén. Ez pedig könnyen odáig vezethet, mint ahol múlt év őszén tartott az ország, amikor az arab tavasz óta nem látott tüntetések söpörtek végig a hatalmon lévő elnök, Abdel-Fattáh esz-Szíszi ellen.
Miután az Egyesült Államok felmondta az atomalkut Iránnal, az országban egyre jobban éreztetik hatásukat a szankciók. Ráadásul a koronavírus gyors megjelenése az iszlám köztársaságban még tovább rontotta a gazdaság helyzetét, ami máris rendszerellenes tüntetésekhez vezetett Behbahán városában. Szakértők most arra figyelmeztetnek, hogy a gazdasági válság elhúzódásával újra erőre kaphatnak a tiltakozók.
A koronavírus-járvány alatt sem csillapodott a feszültség Pakisztán és India között, amely június elején még halálos áldozatokat is követelt a pakisztáni oldalon. Az eset országszerte tüntetéseket generált, amelyeket most tovább fűthet a koronavírus nyomán érkező gazdasági válság.
