A szavazatok 94,11 százalékának nem hivatalos feldolgozottságánál Erdogan 52,34 százalékon áll, míg kihívója, Kemal Kilicdaroglu 47,66 százalékon. Orbán Viktor máris gratulált török kollégájának.
Cikkünk frissül!
A török választási iroda helyi idő szerint 18 óra 15 perckor feloldotta az elnökválasztási adatokra vonatkozó embargót. Így elkezdtek érkezni az elnökválasztás második fordulójának eredményei. A török Hürriyet napilap élő percről percre tudósításából pedig az látszik, minél nagyobb a feldolgozottság, annál jobban közeledni látszik a jelenleg hivatalban lévő államfő, Recep Tayyip Erdogan eredménye a vele szemben álló politikai erők által ellene indított kihívójához, Kemal Kilicdarogluhoz képest.
A legfrissebb állás szerint a voksok 94,11 százalékának nem hivatalos feldolgozottságánál Erdogan 52,34 százalékon áll, míg kihívója, Kemal Kilicdaroglu 47,66 százalékon. Korábban 82,6 százalékos feldolgozottságánál Erdogan 53,41, míg kihívója, Kemal Kilicdaroglu 46,59 százalékon állt. Míg 66,7 százalékos feldolgozottságánál Erdogannak még 54,78, míg Kilicdaroglunak 45,22 százaléka volt.
Közben a BBC tudósítása szerint a választási bizottság is kiadta az első hivatalos adatot, e szerint 26 millió megszámolt voks (ami az összes 54,6 százaléka) után Erdogan vezet 54,47 százalékkal, míg Kilicdaroglu 45,53 százalékon áll.
S noha még semmi sem dőlt el, ahogy a BBC is idézte, Orbán Viktor Twitteren már gratulált is Erdogannak.
Beszámolók szerint az immár 21 éve hatalmon lévő Erdogan ellenzékének számító pártok mintegy 400 ezer szavazatszámlálót delegáltak az elnökválasztás mostani második fordulójára. A török Anadolu hírügynökség szerint a két héttel ezelőtti első körhöz képest most vasárnap négy százalékkal kevesebben járultak az urnák elé, a részvételi arány így 84-85 százalék körül alakulhatott.
Hogyan sikerült Erdogannak mégis diadalmaskodnia?
Habár a két héttel ezelőtti parlamenti- és elnökválasztás előtt úgy látszott, hogy a hatpárti török ellenzéki választási koalíció megszorongathatja Erdogan AKP-ját és a köré töbörülő pártokat, az események rácáfoltak a várakozásokra. Szakértők szerint ebben nem csak az játszott szerepet, hogy a török média döntő része a kormánypárti narratívát ismételgette, illetve hogy Erdogan soha nem látott mennyiségű ígérethalmazt zúdított a szavazókra, hanem az is, hogy a tragikus februári földrengés politikailag inkább Erdogannak kedvezett (erre utalnak azok a helyi választási eredmények, amelyek a katasztrófa által sújtott régiókban születtek). Miután az első választási forduló után aztán világossá vált, hogy a harmadik legtöbb szavazatot megszerző Sinan Ogan Erdogant támogatja, Kilicdaroglu maga is számos kísérletet tett, hogy megszerezze a török nacionalista szavazók szimpátiáját. Így az ellenzéki vezető kijelentette, hogy győzelme esetén hazaküldené a szíriai menekülteket. Az ígérgetési versenyt azonban végül Erdogan nyerte meg, nem kis részben azért, mert hitelesebben tudta előadni a nemzeti érdekek védelmezőjének szerepét a török társadalomnak.
A mostani győzelem ellenére azonban Erdogannak mégsem lesz egyszerű dolga a következő elnöki ciklusban. Túl azon, hogy az ország még mindig nem tudta kiverekedni magát a gazdasági válságból, a rengeteg szociális jellegű ígéret még hosszú ideig megköti a régi-új elnök kezét. Másrészről a török elnöknek most már tényleg cselekednie kell a szíriai migránsok ügyében, ha nem akarja, hogy elveszítse a hitelességét. És akkor ott van a kurdkérdés is, ami nem csak az ország határain belül jelent problémát, hanem Szíriában is, ahol a török haderő a vele szövetséges iszlamista milíciákkal ellenőrzi az ország északi területeinek egy részét. Ez a részvétel már eddig is rengeteg pénzt emésztett fel a török büdzséből, a török-szír viszony legújabb fejleményei pedig arra utalnak, hogy az elkövetkező időszakban a törökök kénytelenek lesznek csökkenteni a szíriai részvételüket – és ezzel részben elismerni a szíriai beavatkozásuk kudarcát.
