Tekintettel az ukrajnai helyzet alakulására és „Moszkva felelőtlenségére az ukrajnai polgári lakossággal szemben”, az Európai Unió további szankciókon dolgozik – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn délelőtt Brüsszelben, Mario Draghi olasz miniszterelnökkel folytatott tanácskozása előtt tartott sajtótájékoztatójukon, melyről az MTI számolt be. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter viszont arról beszélt hétfőn Érden, hogy „aki a szankciók kiterjesztését kéri, a magyarokkal akarja megfizettetni a háború árát”
Von der Leyen emlékeztetett: három kemény szankciócsomag van már érvényben Oroszországgal szemben, „arra kell koncentrálni, hogy ne maradjanak kiskapuk, és a szankciók hatása maximális legyen”. Mint mondta, „a hatályos büntetőintézkedések valóban harapósak, már tapasztalni lehet az orosz gazdaság (...) zavarait”.
Az EB elnöke bejelentette, a brüsszeli bizottság kedden javaslatot fog előterjeszteni azzal kapcsolatban, hogyan szabadulhat meg az EU az orosz gáztól, olajtól és széntől való függőségtől. A javaslat szorgalmazni fogja az energiaellátás diverzifikálását, a megújuló energiaforrásokba történő beruházást és a jobb energiahatékonyság megteremtését. A tervezett függetlenedés különösen érzékenyen érintené az orosz energiaimportra berendezkedő magyar gazdaságot: a Quibit cikke szerint országunk közel 95 százalékban orosz forrásból szerzi be gázszükségleteit.
Mario Draghi sajtónyilatkozatában felszólította az Európai Unió tagországait, hogy lehető leggyorsabban hajtsák végre az Oroszországgal szemben kiszabott szankciókat. Reményét fejezte ki, hogy minden tagállam kormánya olyan gyorsan intézkedik a szankciók végrehajtására vonatkozóan, mint az olasz vezetés. Szombaton például az olasz kormány közölte, hogy a helyi hatóságok 143 millió euró értékben villákat és jachtokat foglaltak le a szankciós listán jegyzett öt orosz magas rangú tisztviselőtől. – Azt látjuk, hogy némely tagállamok, köztük Franciaország, Németország és Olaszország hatékonyan, gyorsan bonyolítják le a szankciós intézkedéseket, míg más tagországok kevésbé – emelte ki Draghi. Azt is hangsúlyozta, hogy az uniós egység elengedhetetlen ahhoz, hogy kezelni lehessen a válságnak az EU-ra gyakorolt összes következményét, beleértve az ukrán menekülthullámot és az energiabiztonságot. Ukrajna EU-csatlakozási kérelmével kapcsolatban elmondta: Olaszországnak nincs fenntartása ez ellen, de a folyamat hosszú, és összefügg a strukturális reformintézkedésekkel.
Draghi úgy vélte: az ukrán-orosz konfliktus megoldását szorgalmazó diplomáciai erőfeszítések nem jártak eddig eredménnyel, és Oroszország addig fogja folytatni a háborút, míg egész Ukrajna meg nem adja magát, és oroszbarát kormány kerül hatalomra Kijevben.
A háborúról itt olvashatja percről percre közvetítésünket!
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI tudósítása szerint hétfőn Érden arról beszélt: aki a szankciók kiterjesztését kéri, az a magyar emberekkel akarja megfizettetni a szomszédságban zajló háború árát. Kifejtette: az Ukrajnában zajló háború nyomán bevezetett európai és amerikai szankciós intézkedések rendkívüli bizonytalanságokat okoznak az európai gazdaságban. Ezek a szankciók a magyar gazdaságnak is komoly nehézségeket okoznak, így – mint fogalmazott – a forint is a brüsszeli szankcióknak az egyik áldozata.
A Magyar Hangnak ugyanakkor hétfőn Virovácz Péter, az ING Bank elemzője úgy értékelt, hogy a forintnak a régiós valutáknál gyorsabb elértéktelenedését Magyarország nagyobb kitettsége is okozza. – Egyrészt jelentős az energetikai függőség Oroszországtól, másrészt a magyar gazdaság teljesítménye nagymértékben függ az exporttól. De azt is mérlegelik a piacok, hogy magas az államadósság és a költségvetési deficit – erősítette meg lapunknak.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a forint árfolyamváltozása kapcsán kijelentette, hogy a szankciós intézkedések nyomán rendkívüli bizonytalanságok alakultak ki az európai gazdaságban, majd hozzátette, hogy a magyar gazdaságra az egyik legnagyobb veszélyt most az újabb, energiaszektort érintő szankciók jelentenék.
– Nyilvánvaló, hogy aki a szankciók kiterjesztését kéri, az a magyar emberekkel, Magyarországgal akarja megfizettetni a szomszédságban zajló háborúnak az árát – hangsúlyozta a miniszter.
Leszögezte: a kormány semmilyen nemzetközi fórumon nem fog olyan intézkedéseket támogatni, amelyek veszélybe sodornák Magyarország energiaellátását.
