Történt már önökkel olyan, hogy annyira valóságosnak tűnt egy film, hogy a karakterek már szinte leléptek a vászonról? Nos, velem és cinkostársaimmal megtörtént ez, mégpedig az Elkxrtuk című film egyik első mozielőadása előtt: miközben az óriás popcornnal és az óriás üdítővel egyensúlyoztunk katasztrófaturista-társaimmal, Stumpf Andrással, Tóta W. Árpáddal és Szerető Szabolccsal az egyik budai mozi előterében, szürreális élményben lett részünk, ugyanis egyszer csak szembejött a 2006. őszi események egyik főszereplője, Toroczkai László és a sleppje.
A már bemutatója előtt komoly gerillamarketing-akcióval („szemét lipsik nem akarják vetíteni a filmet az igasságról”) bereklámozott filmben aki gonosz, az borzalmasan sátáni és a vásznon való megjelenésekor ördögi, vészjósló zene dukál neki. Kálomista Gábor minden bizonnyal arra tett nagy tétet egy fogadóirodában, hogy Dobrev Klára nyeri az előválasztást, ugyanis az Elkxrtuk főszereplője nem Gyurcsány Ferenc, hanem ördögi, sötét lelkű neje, aki ennek megfelelően folyamatosan villogtatja nagyon gonosz tekintetét. Klára asszonyt Gubás Gabi alakítja (nagyon gonoszan), fekete rúzst visel, tulajdonképpen egy szado-mazo úrnőként jelenik meg a vásznon. Minden szálat ő mozgat, a miniszterek – köztük Szilvásy György titkosszolgálati tárca nélküli tárcavezető – tőle kérnek engedélyt az álnok tetteik végrehajtására.
A mű tulajdonképpen két teljesen különböző film összevágása. Az első részben egy török romantikus sorozatot kapunk, olyan szörnyen megírt párbeszédekkel, hogy például: „Ha tudom, hogy ennyire bizalmas, akkor nem nézek bele” (mondja a titok után nyomozó főhős). Ebben az első részben, amely a film úgy kétharmadáig (khm, mondom: kétharmadig) tart, a cselekmény nem is a politikusok, hanem a fiktív szereplők körül forog. Hann Endre közvélemény-kutató csupán az egyetlen való életből felismerhető karakter, aki e részben hosszabb ideig feltűnik, Dobrevék csak egy-egy mozzanat erejéig. A film ezen első felében a sematikus alakítások közül is kiemelkedik az ököritófülpösi amatőr színjátszókör színvonala alatti minőséget hozó Bánovits Vivianne, akinek játéka roppant egysíkú: ha gondterhelt, akkor például roppant gondterhelt.
Majd az alkotás kétharmadánál egy ikonikus monológban a szintén nagyon gonosz Hann Endre karaktere – ki tudja, milyen okból – szájbarágósan elmeséli az addigra már ellenségévé váló főhősnőnknek a teljes gonosz tervet. Mintha Darth Vader idejekorán feltárta volna Leia hercegnőnek a Halálcsillag építésének tervét, sőt a tervrajzot is átnyújtotta volna. Egyébként a már emlegetett titkosszolgálati miniszter mindig szigorúan saját kezűleg intézkedik, kék villogós Audijával üldözi a főhősöket Budapest utcáin, amely szintén nem erősíti a mű életszerűségét. E részben a filmben teljesen átveszi az uralmat az abszurd. Főhősnőnk palacsintasütővel csap le titkosszolgálati gorillákat, majd testvérével éppen akkor támad kedvük kutyát sétáltatni, amikor dúl a rendőri erőszak a főváros utcáin. Egy rendőri vezető olyan „lelkesítő” beszédet mond a rohamzsaruknak, hogy „fáj a derekatok, csal benneteket az asszony, az egyetlen örömötök, hogy őrizhetitek a rendet”. Egyébként még a minden Youtube-videó elején lejátszott Gyurcsány-show-reklámhoz hangját kölcsönző Kőszegi Ákos is feltűnik a filmben mint egy olyan, a hatalom miatt nagyon felcsesződött taxisofőr, aki nem kér pénzt a Gyurcsány-ellenesektől.
Az alkotásnak egyébként valószínűleg nem fognak örülni Toroczkaiék: mint „fasiszta csőcselék” jelennek meg benne. És a rendőrök sem lesznek boldogok: ők a film állítása szerint Dobrev Klára utasítására pár üveg vodkától leitatva követték el a rendőri túlkapásokat. Folytatódnak az utolsó harmadban is a mesteri műgonddal megírt párbeszédek, például megállapításra kerül, hogy itt aztán „durva dolgok történtek”.
És hogy a legmegdöbbentőbb fejleményről is beszéljünk, az alkotók olyannyira Dobrev gonoszságára (és Karácsony Gergely küldött ember mivoltára, de ez csak mellékszál) hegyezik ki mozifilmjüket, hogy maga Gyurcsány Ferenc meg sem jelenik abban. Így a találgatás, hogy ki játssza a DK elnökét véget érhet: ugyanis senki. (Néhány archív felvételen tűnik csupán fel, és talán egyszer a sötétben hátulról láthatjuk.)
Majd aztán egyszer csak hirtelen vége szakad a filmnek, se katarzis, se lezárás, se tanulság, mintha egy részeg vágó valahol találomra félbeszakította volna. A legnagyobb gond az az Elkxrtukkal, hogy blődsége miatt az áldozatok szenvedését diszkreditálja, nem teszi átélhetővé a szörnyűséget, amit műveltek velük, ennek a mélységeiben nem merülhetünk el. Ugyanakkor a katasztrófaturistákat sem szolgálja ki eléggé, röhögni csupán az utolsó harmadán lehet, de előtte még végig kell szenvednünk az első, török szappanoperás felét, amely roppant unalmas.
Következetlenségek a filmben
– Egy, már nyugdíjba vonult rendőr rendelkezik rendőrigazolvánnyal, amely megnyit kapukat.
– Az iratmegsemmisítőt csakis a függöny nélküli ablakodban állva használd, hogy lehetőleg észrevegyenek.
– A rendőrnek bár van fülese a fülében, mégis kézi adóvevőn kommunikál.
– 2006-os mobiltelefonnal olyan jó minőségű fotót lehet készíteni, amely aztán A4-ben kinyomtatva tökéletesen olvasható.
– Ugyan még nincs bezárva (később reteszelik be), a focihuligánok mégsem tudják benyomni az MTV kapuját.
– Titkos megbeszélést folytatnak egy zsarukkal teli rendőrségi ebédlőben egy olyan fickóval, akinek sajtóigazolvány lóg a nyakában, ez mégsem lesz gyanús senkinek.
– Egy kazettás diktafonra egy többórás beszélgetést is rögzíteni lehet, a helyiségben gonosz tervet szövögetők nem hallják meg, ha lejár a kazetta. És később 3 másodperces visszatekeréssel éppen ott tudjuk megállítani a szalagot, ahol elhangzik a lényeg.
– 2006-ban egy szerkesztőség úgy néz ki, mint a 80-as években.
