A művészet reflektál a valóságra, amit a hatalom támadásnak vesz, és félelmetes ellenséget lát a művészekben, mert fogalma sincs, hogy valójában mi zajlik a „másik oldalnak” tekintett közösségekben – mondta a Kultúrtáj című műsorunkban Hajdu Szabolcs rendező, színész, forgatókönyvíró akinek Kálmán-nap című új filmjét március 14-től vetítik a mozikban. Hajdu Szabolcs idén januárban egy másik filmmel is jelentkezett: Prikler Mátyás szlovákiai magyar rendező Hatalom című alkotásának főszerepét játszotta el. A Szlovákiában készült film egy politikus által elkövetett gyilkosság eltussolásáról szól, és közben fájdalmasan őszinte társadalmi tablót rajzol az országról. – Magyarországon ezt a filmet nem lehetett leforgatni, mert paranoia nem engedte volna, hogy pénzt adjanak rá – fogalmazott Hajdu Szabolcs, aki elárulta, a szerepéhez merített a magyarországi közéletből is. – Vannak ezek a másod-, harmadvonalbeli fideszes politikusok, akik mintha ugyanabban a műhelyben, azonos öntőformában készülnének: egyforma a ruhájuk, egyforma a stílusuk, és még a hangjuk is ugyanolyan.
• Miért nem vonhatjuk ki magunkat a rendszer „avítt kínlódása” alól?
• Mi a politikai paranoia legnagyobb veszélye?
• Miért jó Szlovákiának, hogy magyar filmeket támogat?
• Milyen lett volna Hajdu Szabolcs saját Petőfi-filmje, és miért nem készült el?
• Húsz évig minden munkáján együtt dolgozott feleségével, Török-Illyés Orsolya színésznővel, hogyan befolyásolta az alkotási folyamatot a válásuk?
A műsorvezető Ficsor Benedek és Wekerle Szabolcs.
