Franciaországban elszabadultak az indulatok azt követően, hogy egy 17 éves algériai származású fiatalt lelőttek a rendőrök egy közúti ellenőrzés során. Mi fűtötte az erőszakot? A korábbiakhoz képest mennyire voltak hevesek a zavargások? Vajon az utcai zaj elültével milyen gondokkal kell szembesülnie a francia politikának? Kudarcot vallott-e a bevándorlók integrációja? Hogyan lehetne és vajon hogyan fogja oldani a gyakorlatban a feszültséget az Emmanuel Macron elnök vezette kormány? Hogy állnak a migrációhoz a franciák, és miért nem sikerül a második-harmadik generációs bevándorló fiataloknak betagozódniuk a társadalomba? A másik oldalon: mitől félnek a rendőrök és vajon a közösségi rendőrség gyógyír lehet-e a bajokra? Létezik-e olyan tüntetés, zavargás, erőszakhullám, amibe belebukhatna Macron? Veszélyezteti-e bárki a francia elnök székét? A francia nemzeti ünnep, július 14-e előtt sikerült-e valamiféle politikai egységet kovácsolnia az elnöknek?
Ukrajna orosz inváziója kapcsán mintha – a francia elnök atipikus hozzáállása miatt is – közeledett volna Macron és Orbán Viktor. Hogy áll most ez a viszony? Mindez hogy csapódik le a gazdaságra, uniós politizálásra? Épp az orosz szankciók miatt, például a nukleáris iparban, több ablak nyílt ki a francia cégek körében, így Paks II ügyében is. Erről mit lehet tudni? Ezekről beszélgettünk Soós Eszter Petronellával, a Milton Friedman Egyetem Franciaországgal foglalkozó adjunktusával.
Az e heti Brüsszeli percekben pedig a francia események uniós hatásairól, illetve a migrációval kapcsolatos uniós szabályozásról és az a körül zajló vitákról beszélgettünk tudósítónkkal, Arató Lászlóval.
A műsor podcastként is meghallgatható. Iratkozzon fel Podcast-csatornáinkra: Spotify, Google Podcasts. Apple Podcast.
