Milyen hatással voltak a női művészek a XX. század elejének művészetére? Ezt vizsgálja a Hagyományok Háza új kiállítása.
Mire magához tért volna a szakma, egy még sötétebb időszak következett: a zsidótörvények, majd a holokauszt rengeteg szalonvezető és iparos tragédiáját okozta.
Látomásszerű és bizarr víziók is születtek arra az elmúlt évtizedekben, hogyan nézzen ki Budapest. Ezekből szemezgettünk.
Fogadjunk örökbe egy alkotót: fenntartható művészeti környezetet teremtenének a Godot intézet vezetői.
A művész figurális festészete áll a Szépművészeti Múzeum nagyszabású Renoir-kiállításának középpontjában.
A száz éve született Reigl Judit alkotásaiból látható kiállítás október végéig a Kiscelli Múzeumban.
Az 1945 utáni európai képzőművészet kiemelkedő alakjának, Reigl Juditnak az utolsó képsorozatát a művész születésének századik évfordulója alkalmából a Szépművészeti Múzeumban állították ki.
A kamera mögé bújó ember személyes dimenzióiról is megpróbál képet adni a budapesti tárlat: felidézik a magyar gyökereket, a szülőkhöz való viszonyt, a magyar barátokat.
Gödöllőn, a Várkapitányi Lakban látható válogatás az élesdi telep művészeinek tavaly nyáron készült munkáiból.
Közel egy évtized után újra megnyílt a szentendrei Vajda Múzeum.
A II. Népművészeti Nemzeti Szalon kiállításán a grandiózus terek kínosan üresek, szinte elvész az a kevés tárgy, amit érdemesnek találtak a bemutatásra.
A véletlenek összjátékának köszönhető, hogy egy olyan életmű megszülethetett és az utókor számára is fennmaradhatott, mint a magyar festészettörténet egyik legkülönösebb művészéé, Csontváry Kosztka Tivadaré. A festő műveiből nyílt kiállítás a Szépművészeti Múzeumban.
Gulácsy Lajos eddigi legösszetettebb életmű-kiállítása nyílt meg a Magyar Nemzeti Galériában.
Párkapcsolati és családon belüli erőszak áldozatainak történeteiből nyílt kiállítás az óbudai Esernyős Galériában.
A budapesti Mai Manó Házban nyílt átfogó tárlat Ergy Landau, azaz Landau Erzsi munkáiból.